Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 8-9. szám - Állandó Nemzetközi Bíróság

IRODALOM. 4II Dr. Róbert Büchler: Die Übertragung des ürheberrechts unter spe^ieller Berücksichügung der Rechtswirkungen cinschránkender Vertragsklauseln nach deutschem und schwei^erischem Recht. Vorivort von Prof. Dr. Ernst Röthlisberger. Bern: Büchler & Co. 1925. XIX + 1J9 S. — «Rendkívüli tudományos komolyság* jellemzi Röthlisberger előszava szerint ezt a művet, amely doktori értekezésnek készült, de az ilyen értekezéseknél szokatlanul gazdag elméleti tudás mutatkozik benne. A felhasznált nagy matériát szerző világos, a laikus számára is könnyen hozzáférhetően dolgozza fel és gyakorlati példákkal plasztikusan csoportosítja fel. Ilyképp messze túlnő a mű a doktori értekezések szokásos keretein. Ha egyéb érdeme nem is lenne, mint az összehordott rendkívül nagy anyag rendezése: ez egymagában is indokolná, hogy a szerzői és kiadói jog művelői komolyan foglalkozzanak vele. Szerző elméleti kiindulópontját már címében jelzi: a kiadói ügyletet a szerzői jog bizonyos korlátozásokkal való átruházásának tekinti szemben azzal a felfogással, amely az ügyletnek ezt a hatását csak akcesszóriusnak tekinti s a kiadói ügylet lényegét abban látja, hogy a kiadó köteleztetik a kiadandó mű sokszorosítására, terjesztésére stb. Mindez azonban csak az elmélet emberét érdekli; azok, akiket a könyvnek — jelentőségében az elméleti rész mellett kimagasló jelentőségű — gyakorlati része érdekel: szerzőkés kiadók egyaránt bőséges útmutatást fognak benne találni arra nézve, hogy szerződéseik megkötésénél milyen szempontokra helyezzék a súlyt s hogyan kerülhetik el lehetőleg a szerződések nyomán keletkező súrlódásokat. S%. E. A sajtójogi felelősség. Irta dr. Soltés? Imre. Budapest, Polit^er, 1925. 4J. I. Soltész Imrének, a miskolci jogakadémia pályadíjával kitüntetett ezen tanulmánya a tárgy iránti lelkesedés és alapos előtanulmányok eredménye. Bevezetésül a sajtójognak a büntetőjogban elfoglalt kiváltságos helyzetét tárgyalja és ennek magyarázatát igyekszik adni. Boncolja a Kúria 13. számú büntető döntvényét, amely szerint «sajtó útján elkövetett vétségnek kell minősíteni az 1921 : III. tc. 7. §-ba ütköző vétséget, ha a nemzetrágalmazásra alkalmas valótlan tényt sajtótermékben terjesztik)). A sajtójog és az általános jog közötti időkülönbségeket a sajtójogi felelősség eltérő rendszerében, a különleges perrendi szabályokban, az elkobzás intézményében és az elévülésnek a közönségestől eltérő szabályozásában látja. Részletesen vizsgálja a különböző felelősségi rendszereket: a fokozatos, köztörvényi és a vegyes rendszert; ismerteti fejlődésük történetét, kialakulásukat és a magyar sajtótörvénynek (1914: XIV. tc.) idevágó rendelkezéseit részletesen is bemutatja. Ismerteti a tiltott közlésre vonatkozó