Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - A nemzetközi bíráskodás a genfi jegyzőkönyvig

BÍRÓI GYAKORLAT. s az idevonatkozó kérelem és előterjesztés korlátait szintére szigorúan megszabja (S. T. 53., 54. §§). Valahányszor tehát vádlott a valóság bizonyítását kéri: az ítélőtanács a kérelem tárgyában végzést hozni és végzésében a bizonyítás kereteit megszabni köteles. Az ítélet indokolásában pedig ki kell fejteni, hogy a bíróság a valóság bizonyítását mi alapon engedte meg, illetőleg tagadta meg. E szabály megszegése szabálytalanságot képez, de meg-, semmisítés alapjául nem szolgálhat. A közelmúltban azonban a C. és a budapesti t. a helyes eljárás tekintetében kioktatta az alsóbíróságokat (B. J. T. LXXVI. 113. 1. Finkey Ferenc megbeszélésével). J2g. §. A gyakorlat évek előtt megállapodott abban, hogy ha magánvádra üldözendő bűncselekmény miatti ügyben a bíróság a büntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztette: közvádló a felfüggesztés miatt perorvoslattal élhet (B. J. T. LXV. 122. Viszont azonban ez ideig az volt a gyakorlat, hogy ha az ily ügyben megtartott tárgyaláson közvádló nem volt jelen: az ítéletet vele közölni nem kell (B. J. T. LVIII. 195. 1. Baumgarten Izidor és Eördögh Árpád ide vonatkozó felszólalásai u. o. 169., 22^. 1.). Most a C. szakított ezzel a gyakorlattal. Ismételten kimondotta, hogy ha magánvádra üldözendő bűncselekmény miatti ügyben megtartott tárgyaláson közvádló nem volt jelen, s a bíróság a kiszabott büntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztette : a bíróság az ítéletet a felfüggesztés elleni perorvoslat érvényesíthetése végett közvádlóval közölni köteles. Ha pedig az elsőbíróság e közlést elmulasztja s a másodbíróság az elsőbíróság ítéletét a közvádló perorvoslati nyilatkozatának bevárása nélkül felülvizsgálja: ezzel túllépi hatáskörét s így megvalósítja a B. P. ^84. § 4. p. szerinti alaki semmiségi okot (B. J. T\ LXXVI. 66., 67. l.j. A C. e határozataiban kimondott jogtételeket a budapesti kir. ítélőtábla összes tanácsai magukévá tették s e határozatok közzététele óta ezt az eljárást folytatják. Kívánatos volna, hogy az összes bíróságok ezt a gyakorlatot kövessék, mert ezzel mód nyílnék arra, hogy a büntetés felfüggesztését kimondó határozatok ama nagy tömege, mely ez ideig revizió alá nem kerülhetett, a felsőbíróságok reviziója alá lenne terjeszthető s így az indokolatlan felfüggesztéssel szemben orvoslás lenne kereshető. 384. § 10. pont. A C. mint érthetetlent megsemmisítette az ítéletet, mikor a másodbíróság egyrészt helybenhagyta az