Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - A nemzetközi bíráskodás a genfi jegyzőkönyvig

BÍRÓI GYAKORLAT. 6l A gyakorlat ingadozó abban a kérdésben, hogy a fuvaros kocsis gondatlansága ipari culpát képez-e. Evek előtt volt alkalmam tüzetesen kifejteni azt az álláspontomat, hogy a fuvaros kocsis gondatlansága e körbe tartozik (B. J. T. LXVII1. 1. \.J. A C. egy újabb határozata erre az álláspontra helyezkedik (B. J. T. LXXVI. 26. 1.). 77. §. A C. helyesen kimondotta, hogy aki a megszálló seregbe besoroztatván, felettes hatóságának parancsára követ el büntetendő cselekményt: az ellenállhatlan erő hatása alatt cselekedett s így ez alapon felmentendő (B. J. T. LXXVI. 139. L). 96. §. Ha ugyanazon cselekmény több büntetendő tényálladékot valósít meg s a sértett jogkör nem azonos: úgy anyagi halmazat forog fenn. Azért a C. a B. T. K. 172. §. 1. és 2. bekezdésébe ütköző izgatást egymással anyagi halmazatban állapította meg, mikor az adófizetés megtagadására irányuló egyenes felhívással kapcsolatosan az osztály elleni gyűlölet felkeltésére alkalmas nyilatkozat is tétetik iB. J. T. LXXVI. 28. 1.). Nemzetgyalázás és hatóság elleni erőszak egymással anyagi halmazatban állapíttatott meg, mikor a nemzetgyalázó kijelentés a hatóság elleni erőszakot is megvalósítja (u. o. 20. 1.). Ellenben az ugyanazon alkalommal ugyanazon sértettre vonatkozólag használt becsületsértő kifejezések és tett rágalmazó állítások esetében, a sértett jogkör azonosságánál fogva, sem alaki, sem anyagi halmazat meg nem állapítható (u. o. 75. h). Hasonlóképen nem anyagi halmazatot, de folytatólagosságot állapított meg a Q, mikor a szemérem elleni erőszak bűntette ugyanazon szeméiyen több ízben, de rövid időközben és ugyanazon módon hajtatik végre (u. o. 137. 1.). 96., 99., 101., io3. §§. Az összbüntetésre vonatkozólag több érdekes kérdést dönt el a B. J. T. LXXVI. 54. 1. közölt jogegységi határozat. Első sorban azzal a kérdéssel foglalkozik, mily szabadságvesztésbüntetésben állapíttassék meg az összbüntetés, ha a halmazatban álló bűncselekmények közül az egyikre fegyház-, a másikra börtönbüntetés van megállapítva. E részben a jogegységi határozat különbséget tesz a szerint, hogy egyszerűen összbüntetés kiszabásáról, avagy különböző ítéletekkel kiszabott szabadságvesztésbüntetéseknek összbüntetésbe foglalásáról van-e szó. Első esetben a büntetésnem megállapításánál az irányadó, hogy a konkurráló szabadságvesztésbüntetések közül a törvény az illető bűncselekményre melyik büntetést állapítja meg hoszszabb tartamban. Amennyiben tehát a fegyházzal és börtönnel büntetendő cselekmények közül a B. T. K. különös része a