Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - A nemzetközi bíráskodás a genfi jegyzőkönyvig

A VALORIZÁCIÓ, MINT TÖRVÉNYALKOTÁSI PROBLÉMA STB. 4^ VALORIZÁCIÓ, MINT TÖRVÉNYALKOTÁSI PROBLÉMA EGYES KÜLFÖLDI ÁLLAMOKBAN.' írta: Dr. NIZSALOVSZKY ENDRE. VIII. A lengyel rendelet; 1. Előzmények. A német rendelet még mindég nem egészen általános valorizáció, ettől azonban csak az választja el, hogy a részletesen nem szabályozott követelések felemelésére általános irányelveket nem állapít meg. Ily általános irányelvre úgy látszik a bírói gyakorlat kielégítő volta miatt nem volt szükség, vagy pedig azért, mert a többi követeléseknél netán mutatkozó inflációs nyereség megadóztatását nem találták fontosnak. Éppen a generális clausula teszi általános hatályúvá a lengyel köztársaság elnökének a magánjogi kötelezettségek átszámításáról'szóló 1^24 május 14-iki rendeletét,2 amelyet az 1924 június 28-iki rendelet módosított. Az alábbiakban a módosított szöveget ismertetem. Ennek a rendeletnek éppen úgy, mint a német rendeletnek, tulajdonképpen a valorizáció csak a másodlagos célja. Az első cél, hogy az új, arany (Zloty) valutára áttéréssel kapcsolatban a szó szoros értelmében közös nevezőre hozza a Lengyelország területén fennálló összes követeléseket. Lengyelországban vagy egyes részeiben ugyanis az utolsó évtized alatt négy valutában, mint törvényes fizetési eszközben keletkezhettek tartozások. Lengyelországnak a központi hatalmaktól megszállása után a rubel továbbra is törvényes fizetési eszköz maradt, csupán a márka elfogadását tették kötelezővé. Később, minthogy ez a helyzet a rubel egészségtelen árfolyamalakulását vonta maga után,3 a rubelt mint törvényes fizetési eszközt megszüntették, majd a lengyel márkát hozták be, amely a német már1 Előző közleményt 1. Jogállam 1924. évi nov.—dec. számában. 2 Teljes szöveg: Auslandsrecht Jg. 5. Sp. 225. Ismertetés: Auslandsrecht Jg. 5. Sp. 261. (Freund), Ju'ristische Wochenschrift Jg. S. 175j. (Blumenfeld), S. 1 j54. (Haase) Jogtud. Közi. $9. évf. 172. 1. (Schuster). 5 A rubel, minthogy új pénzjegyek nem kerülhettek forgalomba. Németországban drágább volt, mint a semleges külföldön. Az ép rubeljegyeknek a rongyosakkal szemben agiójuk volt.