Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - A nemzetközi bíráskodás a genfi jegyzőkönyvig

4^ A M. KIR. KÚRIA ÉVNYITÓ TELJES ÜLÉSE. meg, addig e rágalmazók az egész bírói testület ellen törtek, az egész bírói kar lelkét akarták megölni és a hivatásukhoz szükséges nyugalmat akarták bennük megmérgezni. Egyesekben meg is mérgezték, de csupán kevesekben. A bírói kar egyeteme bölcsen tudta, hogy a támadások nem megérdemelt megtorlások a bírói kar valamely hibájáért, hanem történelmi tapasztalat szerint következményei annak a forrongásnak, amely a sokaságnak háborúk és forradalmak által felzaklatott lelkületében dúl. Ebben a felismerésben a bírói kar egyeteme a tömeg szidalmainak közepette is és azt alig hallva meg, a törvény előtti egyenlőségre, a pártatlanságra és nemes hivatásának egyéb vezető eszméire szegzett tekintettel nyugodtan haladt előre napi munkájának útján. A fennkölt hivatásához egyedül méltó ebben a magatartásban, mint az ország legfőbb bírósága, a m. kir. Kúria adott példát és ma, amikor mult évi munkánkról számolunk be, alapos megfontolással, de méltó önérzettel állapíthatjuk meg a m. kir. Kúria irányításának ezt a sikerét mult évi működésünk legkimagaslóbb eredményéül. A m. kir. Kúria bizonyára az új esztendőben is a soha szem elől nem tévesztett nemes tradíciói által megszentelt ezen az úton megy majd előre az igazság kiszolgáltatásában. De ítélkezése nem haladhat többé a békeidők simára taposott ösvényén, hanem a romok eltakarításával új utat kell törnie a megnehezült gazdasági viszonyok termelte súlyosabbnál súlyosabb elvi kérdések akadályain át. Megoldásra váró, megoldást sürgető magánjogi és büntetőjogi problémákkal vannak telve napjaink. A jogbizonytalanság évek óta tart s mennél jobban húzódik, annál erősebb vágyat vált ki a jobbak lelkéből a biztos irányítás után. Keresnek tényezőt, amely az ellenmondásokai megoldja és a mögöttük rejlő ellentéteket kiegyenlíti; keresnek tekintélyt, amely a jogrendet a széthúzástól és a széttépéstől megóvja. A nemzet közvéleménye sóvárogva tekint a jogalkotás tényezői felé. E téren azonban a törvényhozásnak nem éljük termékeny éveit.nm alkotmányunk bölcsesége jelentős szerepet osztott ki a jogalkotásban a bíróságok részére is. Ha a törvényhozó hallgat, a magyar törvények szerint a legfelsőbb bíróságra, a m. kir. Kúriára hárul a feladat, hogy a bírói működésben alkalmazásra kerülő holt szabályok hézagait pótolja és a törvényben eldöntetlenül maradt kontroverz kérdésekben jogszabály erejével irányítson. Úgy vélem, összhangban állok a kor kívánalmaival, mikor jövő évi működésünk egyik legfontosabb feladatául a m. kir. Kúria •