Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 7. szám - Jogi problémák a nemzetközi kamara III. kongresszusán

BÍRÓI GYAKORLAT. zasságtörés, de a 80. §. a) pontjába ütköző bontó ok (v. ö. iMD. XI. 1 14., 210.). 3. Házassági s;er;ödés-hez közokirat kívántatik. Mégis a Kúria a házastársak közt vagyoni viszonyaikra nézve kötött és foganatba is ment egyességet e formakellék nélkül is érvényesnek fogadja el (igy : vagyoni igényekről való kölcsönös lemondás házasság felbontása esetére 4670/23., MD. 88.; ingó közszerzemény tényleges felosztása 1408/23., MD. 51.; v. ö. MD. XIV. 6., X. 23.). 4. A kö;s\er^emény körében kimondta a Kúria (8096/22., MD. 22.), hogy ha a férj a nevén álló közszerzeményi ingatlant felesége haláfe után elidegeníti, a nő jogutóda a rosszhiszemű szerzőtől az ingatlan felének kiadását követelheti. A Kúria ítélete ezt a tételt a közszerzemény intézményéből vezeü le, melynek erejénél fogva a férj a házasság megszűntével az ingatlan feléről «már nem rendelkezhetett*. Ez azonban nem jelenti, hogy az ingatlan fele ipso jure dologi hatállyal, tulajdonilag szállt át a nő örököseire. A szerzeményi közösségnek ugyanis a házasság megszűntével sincsen dologi hatálya. Ehhez képest a férj a saját ingatlanát idegenítette ugyan el, de olyatr amelyet törvényes jogcímnél fogva másnak kellett volna szolgáltatnia. Csakis ezért illeti a nő jogutódát jogcímvédelem alapján «tulajdonszerzés végetti megtámadás*) (Grosschmid Fejezetek I, 33. §. h.) és — miként a Kúria helyesen emeli ki — csakis a rosszhiszemű szerző ellen. Gyakran fordul elő, hogy a férj a házasság alatt szerzett ingátlant mindjárt közösen kettőjük nevére iratja. Helyesert állapítja meg a Kúria, hogy az ily ingatlan többé a házasság megszűntével újabb közszerzeményi megosztás alá nem vonható (736/24,, MD. 85.). Ez természetes, mert hisz az ingatlan felerész éppen közszerzemény kielégítéséül lett előre kiadva. Aggályosabb azonban annak hozzátétele, hogy az ilyen megosztásból ellenkező megállapodás hiányában még nem lehet arra következtetést vonni, hogy a férj ezzel lemondott arról, hogy az ily tényleg megosztott közös szerzemény is a házasság megszűntével az ő különvagyonának kielégítésére szolgáljon. Az, hogy a feleség a közszerzeményi ingatlan felerészének előre kiadása alapján, utólag köteles legyen a férj hiányzó különvagyonát felerészben az ingatlan értéke erejéig a sajátjából redintegrálni: mindenesetre túlfeszítése a redintegráció gondolatának. A közszerzemény előre kiadása rendszerint olybá tekintendő, hogy a férj az illető vagyontárgyat tiszta közszerzeményül ismerte el (ptk. tvjav. bizotts. szöv. 62. §.). A red-