Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 7. szám - Jogi problémák a nemzetközi kamara III. kongresszusán

/ JOGI PROBLÉMÁK A NEMZ. KAMARA III. KONGRESSZUSÁN. yi $ delme - és viszont nem volna helyes, ha az általános jövedelmi adót más állam vetné ki, mint amelyikben az adóalanynak lakhelye van. Nem marad tehát más hátra, mint különbséget tenni a tárgyi és személyi adók között. Tárgyi adók tudvalevőleg azok, amelyeket a törvény valamely tárgyra (ingatlan vagy ingó vagyonra, ügyletre stb.) vet ki. Az adózó személye ezeknél csak mint az adótárgy birtokosa, termelője, fogyasztója jön tekintetbe. Ilyenek a hozadéki, vagyoni, fogyasztási és forgalmi adók. Személyi adók azok, amelyeket a törvény egyenesen az adózó személyére ró. Ilyen az általános jövedelmi adó, mely már nem az adótárgy hozadéki vagy értékviszonyához, hanem az adófizető személyes szolgáltatóképességéhez alkalmazkodik. Egyedül az adónemek között való ily különbségtétel vezet el a kívánt eredményhez. A jogászegyesületek természetesen ezzel a kérdéssel is foglalkoztak már a háború előtt. A háború után a Népszövetség karolta fel az ügyet és szakértőket kért fel annak tanulmányozására. Ezek 1925 márciusában tették közé véleményüket. A Nemzetközi Kamara most már harmadszor foglalkozott a kettős adóztatás elkerülésének módjával. Ezúttal hozott határozatai részben helyesnek ismerik el, részben kiegészítik a Népszövetség szakértőinek véleményét. Eszerint a fiskális rendszerekben alaposan keresztül kell vinni a distinkciót a személyi adók között s ezek adóalany lakhelyén — és a tárgyi adók között, melyek ott vetendők ki, ahonnan a megadóztatott jövedelem ered. Az ipari tulajdon védelme a legújabb kor vívmánya. A hetvenes években kezdték sürgetni a nemzetközi szabályozást és 1883-ban létre is jött az ú. n. párizsi konvenció, mely védelemben részesíti a szabadalmakat és védjegyeket a konvenciót aláíró összes államokban. A konvenció tudvalevőleg o ú. n. uniót létesített, egyikét az első valóban nemzetközi szövetségeknek, melynek nemzetközi irodája is van Bernben. Az eredeti konvenció éppúgy, mint a védjegyekre vonatkozó 1891. évi madridi egyezmény 1900-ban Bruxellesben és 191 i-ben Washingtonban revízión ment keresztül, a védelem köre lényegesen kiterjesztetett s az unióhoz csatlakozó államok száma egyre nőtt. A béke megkötése óta a Népszövetség tanácsa behatóan foglalkozott a tisztességtelen verseny kérdésével. A Nemzetközi Kamara állandó bizottságot létesített, mely állandóan foglalkozik az ipari tulajdon védelmét célzó reformokkal.