Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 7. szám - Jogi problémák a nemzetközi kamara III. kongresszusán

3 io DF AUER PÁL államcsoportot, mely csak bizonyos alaki kellékek fennforgását vizsgálja s érdemben nem vizsgálja felül a pert (pl. Németországi; végül azon államok csoportját, melyek a külföldiek ellen hozott külföldi ítéleteket végrehajtják, a belföldiek ellen hozott külföldi ítéleteket azonban nem ^pl. Görögország). Van azután kimerítőbb csoportosítás is, mely figyelemmel van arra, hogy egyes államok bizonyos alaki kellékeken kívül a viszonosság fennforgásától is függővé teszik a külföldi ítélet végrehajtását ilyen Magyarország is), míg más államok törvényei a külföldi ítéletek végrehajtásáról egyáltalán nem tartalmaznak rendelkezést ipl. az angol törvények). Az eddigi konferenciák közelebb hozták a különböző államok jogászait és gazdasági köreit egymáshoz, de nemzetközi egyezmény kötéséig még nem jutottunk el. Az államok ugyanis szuverenitásukra hivatkozva, nehezen határozzák el magukat arra, hogy idegen állam jurisdictió-jának helyt adjanak. A különböző nemzetközi konferenciákon készült egyezménytervezetek általában csak a kötelmi jogviszonyból eredő perekben hozott ítéletekre kívánják a külföldön való végrehajtást biztosítani s bizonyos feltételekhez akarják a végrehajtás elrendelését kötni, mint pl. hogy az ítéletet illetékes bíróság hozta légyen, az ítélet azon állam törvényei szerint, melyben hozatott, jogerős és végrehajtható legyen, ne ütközzék a közrendbe és jó erkölcsökbe, stb. A Nemzetközi Kamara is nagyjában ezen az Institut du droit international, illetve az International Law Association által megállapított elveken alapuló egyezmény kötésének gondolatával járult a brüsszeli konferencia elé, kiemelvén, hogy az egyezmény ne csak külföldi rendes bírói ítéletekre, hanem választott bírósági döntésekre is vonatkozzék. Érdekes, hogy a háború befejezése előtt a választott bírói döntések végrehajtásának nemzetközi biztosításával alig foglalkoztak. A háború befejezése óta azonban a problémának ez a része nagyon is előtérbe került. Míg ugyanis egyrészt a külföldi bíróság nemzeti szempontból való elfogulatlanságában ma kevesebb a bizalom, mint azelőtt, másrészt a technika fejlődése következtében a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szaporodtak. így azután a brüsszeli konferencián az a nézet alakult ki, hogy a külföldi rendes bírósági ítéletek végrehajtásának nemzetközi szabályozása kívánatos ugyan, de a háború utáni atmoszféra lassú tisztulása miatt nem égetően sürgős. A választott bírói döntések külföldön való végrehajtásának biztosítása azonban sürgős és ily egyezmény kötése végett megkeresést intéz a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara a Nép-