Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 7. szám - Kereskedelmi jogunk reformjáról

KERESKEDELMI JOGUNK REFORMJA. 27? merültek fel számbavehető mértékben és módon és hogy végül ehhez képest a Kt.-nek rendelkezései ma is olyanok, amelyeket az elavultság vádjával illetni csak alap nélkül lehet, — mondom, ha akadna valaki, aki mindezt vallaná, az alaposan tévedne. Mert igenis, változás állott be azokban a. gazdasági irány eszmékben, amelyek a Kt. keletkezésekor, annak megalkatóit inspirálták; a túlzó gazdasági liberalizmus egyfelől, a szerződési szabadság akkoriban sérthetetlennek vélt dogmája másfelől, nem az az alap, amelyre a kereskedelmi élet jövő jogát megnyugvással építhetnők: mindakettő mellé, ha nem is helyükbe, a józan megfontolással alkalmazott és a szociális szempontokat fokozottabban érvényrejuttató állami beavatkozásnak kell lépnie. Új intézmények is merültek fel időközben, amelyek sürgős szabályozást követelnek és nem egy rendelkezését a Kt.-nek tekinthetjük ma már elavultnak. • A Kt. revizójának oka és szüksége tehát megvan, sőt megvolt az már a megalkotásakor sem teljesen modern Kt. életének úgyszólván legelső éveiben is. Nagy Ferenc már 1900-ban megállapította, hogy alig telt el egynehány év a Kt. megalkotása óta, «máris be kellett látnunk, hogy valamint hiteltörvényeink általában, azonképpen a Kt. is túlzott liberalizmusnak hódol, amely lehetővé teszi, hogy a gyengébb társadalmi elemek az erősebbek által kizsákmányoltassanak». És ha az utóbb szakavatott helyről (különösen Kunc% Ödön) többízben is megismételt és alaposan mngindokolt e megállapítás ellenére ma ott tartunk, hogy a Kt. — nem tekintve a biztosító magánvállalatok közrendészeti szabályait — úgyszólván változatlan alakban van hatályban, e tény azt a meggyőződést kell, hogy érlelje bennünk, hogy törvényhozásunk nem volt képes teljesen megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a Kt. megalkotása óta rohamosan fejlődő kereskedelmi élet támasztott. Ennek az eredménye az, hogy a Kt. míg egyfelől ma teljesen primitívnek mondható szabályozásban részesít a megalkotása óta hatalmassá izmosodott egyes gazdasági organizmusokat (rész-