Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Késedelmes jogérvényesítés és valorizáció

BÍRÓI GYAKORLAT. 249 A polgári perrendi novella életbelépése. Az 1925 : VIII. tc. (Ppn.) igen tágkörű rendeleti szabályozásra és a törvénynek rendelet útján való életbeléptetésére ad felhatalmazást az igazságügyminiszternek, — illetve a gazdasági munkaviszonyokból felmerülő ügyekben a belügyi, földmívelésügyi és igazságügyi miniszternek. A hivatalos lap 1925 május 28. és 30-i számai közlik az életbeléptető és ezzel összefüggő rendeleteket. A törvény és az azzal összefüggő rendeletek életbelépésének napja 1925 június 1. A tulajdonképpeni generális életbeléptető rendelet a 2;700/192 5. I. M., amely áttekintést nyújt arról, hogy az idevágó háborús és háború utáni rendeletekből mi marad hatályban. Kiemelendőnek tartjuk e rendelet 3. §-át, amely kimondja, hogy a Ppn. 15. §-ának első bekezdése, — amely szerint a szünetelő perben (Pp. 446. és 47;. §§-ai) új határnap csak négy hó (eddig két hó) eltelte után kérhető, — nem alkalmazandó, ha a törvény életbelépésekor a szünetelés már megkezdődött. A szövegezés nem a legszerencsésebb. Szerencse, hogy 192; június 1. Pünkösdhétfő, tehát Gergely-naptár szerinti ünnep volt. A 25750/1925. I. M. a gazdasági munkaviszonyból felmerülő kártérítési ügyekben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó eljárás szabályozásáról szóló 1923 :XXIV. tc. 1. §-ban megjelölt 10,000 K értékhatárt egymillió koronában állapítja meg. A 25900/925. 1. M. rendelet a munkaügyi bíráskodás tárgyában kibocsátott u. n. eljárási (9180/920. M. E. 1 rendeletet hatályában fenntartja és az ezen rendeletet módosító későbbi (értékhatár emelő) rendeleteket formailag hatályon kívül kelyezi, de az alapeljárási rendeleten mégis módosításokat eszközöl ezek szellemében. Fenntartja u. i. a 7722/924. M. E. sz. rendelet azon intézkedését, amely szerint az alapeljárási rendelet 1. §-ában meghatározott perek az alaprendelet 3. §-ában meghatározott kivétel nélkül a munkaügyi bíráskodás alá tartoznak. Az új Tt. 3. §-a a felebbezési értékhatárt ülnökök közreműködése esetén kétmillió koronára emeli fel; a 4. §-a pedig, azonos a 7722'924. M. E. rendelettel, felebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak mondja ki az utoljára élvezett egy hónapi megítélt járandóságot, de az itt szereplő maximális összeget négymillióban állapítja meg az eddigi kétmillióval szemben. A törvény (Ppn. 55. §.) felhatalmazta az új minisztert a Pp., Vht., Vhn., Öet-ben meghatározott értékhatárok megválto?|ogállam. XXIV. évf. 5—6. füz. 17