Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Késedelmes jogérvényesítés és valorizáció

24O BÍRÓI GYAKORLAT. lesség alól azon ügyletek tekintetében, amelyek a Devizaközpont felállítása előtt köttettek és a Devizaközpont felállítása után lettek volna teljesítendők. (1850/19.22.) Az értékpapirkereskedőt, aki megállapodott készpénzkölcsönnek meghatározott összegű heti kamatra leendő igénybevétele iránt, a kölcsönt azonban nem vette igénybe, marasztalta a bíróság a kikötött magasabb és a kérdéses időben a pénzpiacon kialakult alacsonyabb heti kamat közötti különbözetnek, mint kárnak megtérítésében, kimondván, hogy a kereskedelmi forgalomban kialakult felfogás és a K. T. 311. §-a szerint (((kereskedelmi ügyletek érvényességéhez alakszerűségek nem szükségesek))) kés^pén^kölcsön iránti megállapodás is, mint más consensuális s^er^ődés, már a felek akaratmegegyezése folytán joghatályos és kötelező. (1150/1923.) IV. Az értéktőzsdei forgalomnak az elmúlt években kialakult nagy arányai ellenére a tőzsdebírósági perek túlnyomó része a mult évben is a\ árukereskedelem köréből adódott. A köteles kereskedői gondosság megsértését állapította meg a bíróság, amikor a záloghitelező a K. T. 306. §-a szerint megtartott árverést a hivatalos lapban későn (hétfői árverést megelőző szombaton) hirdette s az így megtartott árverésen a hitelező részvénytársaság igazgatója a zálogtárgyakat lényegesen áron alul vásárolta össze. Az ezen árverésen elért árak helyett a bíróság az eladott zálogtárgyak tényleges értékét számolta el az adós javára. (968/1921.) Az áruüzleti szokások 4 §-ával kapcsolatban ismételten kimondta a tőzsdebíróság, hogy a\ ellenkötlevél beküldésének elmulasztása a beküldésre felhívó felet nem jogosítja fel az ügylettől való elállásra, csupán a 4. §-ban meghatározott lebonyolításra. (1427/1922.) Cirka megjelölésnél a tolerált 5%-nyi menynyiségi eltérés után a vevő a különbözet napiáron való elszámolását kérheti. Ezzel szemben, ha a mennyiség így jelöltetett: ((/50—200 mm», az eladó árkülönbözet fizetési kötelezettség nélkül szállíthatja a kisebb mennyiséget. (229/1921.) A szokások io. §-ával kapcsolatban kimondta a bíróság, hogy, bár fuvareszköz kiállítása a vevő kötelessége, vasúti kocsi hiányával az eladó csak úgy mentheti szállítási késedelmét, ha a vevőt a waggonhiányról értesítette, illetőleg vasúti kocsi kiállítására felhívta. (836/1921.) A zsákok késedelmes küldése esetén a bíróság a teljesítési határidő megfelelő kitolódását állapította meg s így nem állapította meg az eladó késedelmét szeptember i-iki szállítás esetén, amikor szerződésileg augusztus 15. és 20-ika közötti időben állapíttatott meg a teljesítés