Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Észrevételek a korlátolt felelősségű társaságról készült törvénytervezethez

i8ó D? DOROGHI ERVIN lalatok keresik a részvénytársasági forma helyett a korlátolt felelősségű társaság formáját. Ezzel mindenesetre együtt jár az az előny, hogy összeomlásuk kisebb kört érint. Közgazdasági szempontból pedig még mindig jobb, ha a pusztuló vállalat csak a vállalat céljára rendelkezésre bocsátott tőkét semmisíti meg, nem pedig a vállalatban részes felek egész gazdasági existen-' tiáját. Ez a kétségtelen közgazdasági előnye a gyengén megalapozott korlátolt felelősségű társaságnak is a korlátlanul felelő kis vállalkozóval szemben. Amellett a vállalatoknak egész sora kezdettől fogva csak rövid működési tartamra volt alapítva. Kísérleti, tanulmányi vállalatok, amelyek ha eredményt mutattak fel, nagyobb részvénytársaságokká alakultak át. Parcellázó társaságok, alkalmi egyesülések, amelyek, ha céljukat megvalósították, vagy annak megvalósítását kilátástalannak látták, természetszerűleg feloszlottak; rövid élettartamuk tehát nem szól az intézmény ellen. Ami pedig a visszaéléseket illeti, azok egyetlen vállalati formánál sem küszöbölhetők ki teljesen. A törvényhozó legfeljebb annyit tehet, hogy körüket mennél szűkebbre igyekszik szorítani. Teljesen egyetértenek abban a kritikák, hogy a német nagy ipari és kereskedelmi fellendülésének egyik becses eszköze volt a korlátolt felelősségű társaság intézménye, mert lehetővé tette olyan vállalatok egész sorának létesítését, amelyek más formában, vagy egyáltalában nem, vagy legalább is nem célszerű módon alakulhattak volna. Nagyjában ugyanezek a tapasztalatok Ausztriában is, ahol az 1906 március 6-iki törvény honosította meg a korlátolt felelősségű társaságok intézményét. Az osztrák tapasztalatok a statisztika szemüvegén nézve talán valamivel kedvezőbbek. Részben azért, mert az osztrák törvényhozó, aki nagyjában átvette ugyan a német törvényt, mégis a német példán okulva, bizonyos szigorításokat léptetett életbe. Ezek közül a leglényegesebbek azok, amelyek a természetbeni betét nemére és az egyes tag részesedésének átruházásának nehezítésére, nevezetesen az üzletrészről szóló igazolópapirok kiállításának tilalmára vonatkoznak.