Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Kornis Gyula történetfilozófiája [könyvismertetés]

.84 SZEMLE. kitolandó volt. A pénzbüntetés maximumának célszerű s az eset körülményeihez mért felfokozhatására, a különböző biztonsági intézetekre (dologház, büntető-gyógyintézetek stb.) vonatkozó rendelkezések szintén figyelmet érdemlők. Az ülés végeztével az elnöklést időközben átvett Benedek Sándor, a'jközigazg. bíróság másodelnöke mondott az előadónak köszönetet. — An~ ingatlant elidegenítő jogügyletre vonatkozó okirat tar­talmi kellékei. (A Kúria jogegységi tanácsának 2/. s^ámú polgári döntvénye.) A kir. Kúria ítéleteiben ellentétes elvi álláspontot foglalt el abban a kérdésben, hogy érvényes-e az ingatlant el­idegenítő jogügylet a 4420/1918. M. E. számú rendelet 1. § szempontjából, ha nem tartalmazza is a felek megegyezésének minden részét (pl. a vételár megfizetésének vagy a birtokba­lépésnek idejét és módját). A Kúria elnöke az elvi kérdés egy­öntetű eldöntésének biztosítását szükségesnek találván, azt a jog­egységi tanács elé utalta, amely 1925 március 14-én tartott ülésében a következő határozatot hozta: «Az ingatlant elidege­nítő jogügylet a 4420/1918. M. E. számú rendelet 1. §-a szem­pontjából akkor is érvényes, ha az okiratban nincsen benne a felek között létrejött megállapodásnak minden része, elegendő, ha az említett okirat a' jogügyletben résztvevő feleken felül megjelöli az ingatlant és az ellenszolgáltatást, "ha pedig az át­ruházás ellenszolgáltatás nélkül történik, ez a körülmény ki­tűnik belőle.» — Magyar jogi professzor előadása a uFinn Jogászegylet »­ben. «A Suomalainen Lakimiesten Yhdistys (Finn Jogászegylet) február 25-iki ülésében dr. Csekey István a dorpati egyetem professzora adott elő A magyar államélet főjelenségei a s^ent korona elmélete alapján címmel. A Szent Korona évszázadokon át az államhatalom tökéletes egységének volt Magyarországon a szimbóluma, amely magában egyesítette mint főt, a királyt és mint tagokat, a politikailag jogozott nemzetet, amelyet annak idején a nemesség alkotott. Ez az egység, amely a királyt és a népet tette meg a államhatalom forrásává már abban az időben, amikor máshol az egész világon a patrimoniálizmus, majd az abszolutizmus volt az uralkodó, megakadályozta az uralkodók és az alattvaló dualizmusát és a Szent Korona elmélete a magyar néplélekben misztikus fényt kapott. Innen a magyar nép monar­chikus érzülete és példátlan királyhűsége. Dr. Csekey előadása egész terjedelmében meg fog jelenni a «Finn Jogászegylet ki­adványaiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom