Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Kornis Gyula történetfilozófiája [könyvismertetés]

,78 SZEMLE. I. polgári tanácsa az ági vagyon kérdését — úgy hisszük — közmegnyugvást keltve, legalább részben dűlőre juttatta. Ezúttal sem hagyta cserben a Kúriát nemes és Józan konzervativizmusa. Döntése a jogfejlődésnek ugrás nélkül való folyománya, de szem előtt tartja a megváltozott viszonyokat és megfelel a méltányosság és igazságosság követelményeinek is, amikor a szerzeményi vagyonból kézpénzben kiadandó ágiérték megállapításánál a kölcsönös kiegyenlítés elvét tartja szem előtt. A Kúria arra az álláspontra helyezkedik, hogy az ági vagyonnak természetben való kiadása iránti keresetben, mint többen bennfoglaltatik a kevesebb, a szerzeményi vagyonból készpénzben kiadandó ági érték is. Az 1925 január 23-án meghozott P. I. 640/920. számú határozatnak elvi jelentőségű részét a következőkben közöljük: «A bírói gyakorlat által megállapított jogszabály, hogy az adás-vétel útján szerzett vagyon szerzeményirek tekintendő akkor is, ha ági értékből vétetett és az ekként szerzett vagyontól csak a szerzésre fordított érték adandó ki mint ági érték. A korona vásárló erejének nagymérvű romlása folytán azonban ezeknek az összegeknek kifizetésével az ági örökösök nem kapják meg valójában a hagyatékban levő ági értéket; minthogy pedig a családjogi viszonyokban a kölcsönös kiegyenlítés elve tartandó szem előtt, a Kúria az ági értékként megállapított összegeket megfelelően felemelendőnek találta. Ennek meghatározásánál a kir. Kúria mérlegelte azt a körülményt, hogy a vagyon, amelybe az ági érték beruháztatott, az alperes birtokában megvan, — másrészt azonban figyelembe vette azt, hogy az ingatlan vagyon természetes értékemelkedése a tulajdonos javára esik — mérlegelés tárgyává tette továbbá a gazdasági viszonyok romlását, melynek következményei mindkét félre arányosan hárítandók». Z. J. — A Mag-far Külügyi Társaság nemzetközi jogi szakosztályának dr. Gratz Gusztáv elnöklete alatt tartott e hó 9-iki ülésén dr. Baumgarten Nándor egyetemi tanár előadást tartott a kereskedelmi társaságok jogi helyzetéről. Az előadó rámutatott arra, hogy a háború előtti időben a világgazdaság kiterjedése nemzetközi világjogot teremtett, mely a külföldi kereskedelmi társaságok szabad működését és fejlődését biztosította. A háború mindezeket a vívmányokat romba döntötte és még a békeszerződésekben is nyomait találhatjuk a gazdasági háborúnak. Az előadó mindezekre tekintettel foglalkozik a kereskedelmi társaságok jogi személyiségével és jelenlegi helyzetével nálunk és külföldön. Behatóan tárgyalja a kereskedelmi társaságok ú. n. honosságának kérdését és különösen az erre vonatkozó joggya-