Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)
1925 / 4. szám - Kornis Gyula történetfilozófiája [könyvismertetés]
,76 SZEMLE. ad azoknak a kezébe, akik a valorizáció problémájával bármily vonatkozásban foglalkoznak. F. B. Polgári Jog a hazai és külföldi magánjog szemléje (melléklapja : Pénzügyi Jog) címen új jogi folyóirat indult meg. A lap főszerkesztője dr. Meszlény Artúr, szerkesztői: dr. Beck Salamon és dr. Varannai István. A Pénzügyi Jog szerkesztője dr. Lénárt Vilmos. Az első szám cikkei Meszlény: Beköszöntő, Beck: A részvényes kisebbség védelme, Almássy: A polgári törvénykönyv, dr. Lénárt: Aranymérleg. A cikkek után tartalmas «Szemle» következik, melynek rovatai a Jogalkotás, Joggyakorlat, Útszéli jogesetek, Jogirodalom. Die finnisch-ügrischen Völker und die turanische Bewegung von Dr. Stephan von Csekey (Dorpat, 1924. a Bibliotheca Hungarico-Estica Instituti Litterarum Hungarici Dorpatensis kiadása, 14. l. i Szerző, aki a dorpati egyetem professzora, érdekes áttekintését nyújtja a címben jelzett kérdésnek. Lelkes híve a turanizmus eszméjének, amelynek fejlődéséről rövid történeti átnézetet is nyújt. Ismerteti egyszersmind azokat a társadalmi és irodalmi mozgalmakat is, amelyek nálunk mintegy másfél évtized óta a turanizmus eszméjét szolgálják. SZEMLE. — Választott bíróság aktív bírák nélkül. A perrendi javaslatot a nemzetgyűlés kiegészítette egy (20.) paragrafussal, mely az aktív bírákat és ügyészeket eltiltja attól, hogy választott bíróságban funkciót vállaljanak. A választott bíráskodás tehát nálunk is nélkülözni fogja a leghivatottabb elemet, az aktiv bírákat. Más országok példájára hivatkozva vitték bele az új perrendi novellába ezt a tilalmat. Ám a más országok példája ezúttal sem volt épp követendő példa. Ausztriában és Németországban, hol régóta fennáll az ilyen tilalom, a kereskedői és ipari szakok régi keletű, állandó jellegű választott bírósági szervezetekkel rendelkeznek, amelyekben az érdekeltek a kellő gyakorlattal és tekintéllyel bíró választott bírákat könnyen megtalálják. Ezen országokban tehát helyes lehetett kirekeszteni az aktiv bírákat a választott bírósági gyakorlatból. Nálunk azonban a kereskedelmi és ipari szaknak oly szervezetei, amelyek választott bíróságok alakításával intézményszerűen foglalkoznának, alig vannak. Csak a tőzsdebíróság tekinthető nálunk ilyen szervezett választott bírói intézménynek. Ám épp az a körülmény, hogy tőzsdebíróság mellett a kereskedővilág az utóbbi időben oly gyakran vette