Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Kornis Gyula történetfilozófiája [könyvismertetés]

,76 SZEMLE. ad azoknak a kezébe, akik a valorizáció problémájával bármily vonatkozásban foglalkoznak. F. B. Polgári Jog a hazai és külföldi magánjog szemléje (mellék­lapja : Pénzügyi Jog) címen új jogi folyóirat indult meg. A lap főszerkesztője dr. Meszlény Artúr, szerkesztői: dr. Beck Sala­mon és dr. Varannai István. A Pénzügyi Jog szerkesztője dr. Lénárt Vilmos. Az első szám cikkei Meszlény: Beköszöntő, Beck: A részvényes kisebbség védelme, Almássy: A polgári törvénykönyv, dr. Lénárt: Aranymérleg. A cikkek után tartal­mas «Szemle» következik, melynek rovatai a Jogalkotás, Jog­gyakorlat, Útszéli jogesetek, Jogirodalom. Die finnisch-ügrischen Völker und die turanische Bewegung von Dr. Stephan von Csekey (Dorpat, 1924. a Bibliotheca Hungarico-Estica Instituti Litterarum Hungarici Dorpatensis ki­adása, 14. l. i Szerző, aki a dorpati egyetem professzora, érdekes áttekintését nyújtja a címben jelzett kérdésnek. Lelkes híve a turanizmus eszméjének, amelynek fejlődéséről rövid történeti átnézetet is nyújt. Ismerteti egyszersmind azokat a társadalmi és irodalmi mozgalmakat is, amelyek nálunk mintegy másfél év­tized óta a turanizmus eszméjét szolgálják. SZEMLE. — Választott bíróság aktív bírák nélkül. A perrendi javaslatot a nemzetgyűlés kiegészítette egy (20.) paragrafussal, mely az aktív bírákat és ügyészeket eltiltja attól, hogy választott bíróságban funkciót vállaljanak. A választott bíráskodás tehát nálunk is nélkü­lözni fogja a leghivatottabb elemet, az aktiv bírákat. Más orszá­gok példájára hivatkozva vitték bele az új perrendi novellába ezt a tilalmat. Ám a más országok példája ezúttal sem volt épp követendő példa. Ausztriában és Németországban, hol régóta fennáll az ilyen tilalom, a kereskedői és ipari szakok régi ke­letű, állandó jellegű választott bírósági szervezetekkel rendel­keznek, amelyekben az érdekeltek a kellő gyakorlattal és te­kintéllyel bíró választott bírákat könnyen megtalálják. Ezen or­szágokban tehát helyes lehetett kirekeszteni az aktiv bírákat a választott bírósági gyakorlatból. Nálunk azonban a kereskedelmi és ipari szaknak oly szervezetei, amelyek választott bíróságok alakításával intézményszerűen foglalkoznának, alig vannak. Csak a tőzsdebíróság tekinthető nálunk ilyen szervezett választott bírói intézménynek. Ám épp az a körülmény, hogy tőzsdebíróság mellett a kereskedővilág az utóbbi időben oly gyakran vette

Next

/
Oldalképek
Tartalom