Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Kornis Gyula történetfilozófiája [könyvismertetés]

172 IRODALOM. királyi (szerző szerint is inkább «császári») hadsereg hadicikkeire és igazságszolgáltatására, a kuruc «fejedelmi» hadseregek hadiszabályzatára és az 1848/49-iki magyar hadsereg büntető és fegyelmi szabályaira és eljárására vonatkozó részek. Egész terjedelmében közli II. Rákóczi Ferencnek 1707-ben az ónodi országgyűlés által elfogadott és kihirdetett Hadi Reguláit, mely így partikuláris hatályú törvénynek tekinthető s az első és rendszeres magyar Katonai Büntetőtörvénykönyvnek mondható. De nemcsak jogtörténeti, hanem büntetőjogi szempontból is figyelmet érdemel a munka, mert nemcsak gondosan összeállítja a katonaságra nézve az egyes korszakokban gyakorlatban volt büntetőjogi és fegyelmi szabályokat, szokásokat, de ezekből különösen a két utolsó század büntető eljárásáról is hű és tiszta képet rajzol. Az 1849 utáni fejleményeket már csak érinti s az anyagi büntetőjogra vonatkozólag szomorúan állapítja meg azt a jogfeladást, amit törvényhozásunk 1867 után a katonai Btk. megalkotásának folytonos elodázgatásával elkövetett. Helyes az a levezetése is, hogy a ma is használt 185 ^-iki «osztrák császári pátens közjogi szempontból csak egy jobb híjján megtűrt olyan szokásjog, mely a mai fejlődött viszonyoknak és a mai büntetőjog követelményeinek többé már nem felel meg». Vajha sikerülne szerzőnek érdekes művével a katonai büntetőjog iránti közönyt megtörni s elősegíteni a legújabban folyamatba tett kodifikácionális munka befejezését és tető alá hozását. Finkey Ferenc. Komis Gyula iörténetfilo^ófiája. A Magyar Történelmi Társulat kiadásában megjelenő A magyar történettudomány kézikönyve I. kötetének L füzeteként jelent meg Komis Gyula Történetfilozófiája. A filozófuson és a történészen kívül a jogás- az, akit a történetfilozófia a legközelebbről érdekel. Hiszen a jog is egy darab történet, egy darab kultúra, amelynek megvan a maga történettudománya: a jogtörténelem. Ezt a történetfilozófia közvetlenül érdekli, de a minden szellemtudomány között fennálló szoros összefüggésnél fogva közvetve a tételes jogász érdeklődését is fel kell kelteniök a jogfilozófia legsajátosabb problémáival folytonosan érintkező történetfilozófiai problémáknak. A történelem Komis szerint szellemi valóságra vonatkozó individualizáló valóságtudomány, amelynek tárgya az emberiség szellemi életének bármely változása, amely történelmi jelentőséget valamely kultúrértékre való vonatkozása által nyer. A történetfilozófia nem egyéb, mint a filozófia egyetemes kérdései-