Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - A Kúria joggyakorlata a szolgálati viszony kérdéseiben. 2. [r.]

D? GALLIA BÉLA Ján a pénzbüntetést és áthelyezést kiszabó határozatot az ő hátrányára nem lehet érvényesen megváltoztatni; a másodízben hozott újrafelvételi határozat pedig nem tartozott azok közé, melyek a fennálló jogszabályok értelmében maguktól is érvénytelenekké váltak volna. T. i. a MÁV. igazgatóságának 8941 1919- sz. rendeletével engedélyezett kegyelem folytán elrendelt újrafelvételeket és azok alapján hozott fegyelmi határozatokat a 4214/1920. M. E. sz. rendelet hatálytalanoknak nyilvánította. A szóbanforgó újrafelvétel azonban nem az említett kegyelmi rendelet alapján történt; hanem azon az alapon, mert a forradalmi törvényszék az alkalmazott ellen a fegyelmi úton terhére rótt cselekmények miatt megindított büntető eljárást megszüntette. A 4038/1919. M. E. sz. rendelet 10. §-a a forradalmi törvényszékek határozatait érvényteleneknek jelentette ki ugyan: ez a körülmény azonban magában véve a fegyelmi bíróság határozatát, kifejezett törvényhozási intézkedés hiányában érvénytelenné nem teszi és azt a vasút, — kit újrafelvételi jog sem illet meg — a perben kifogás útján sem támadhatja meg. (P. II. 2831/1924., 1924 okt. 2.) 4. Szolgálati illetmények. A szolgálatból jogtalanul eltávolított, majd visszavett MÁV. irodakezelőnek mindazon illetményemelések megtérítéséhez joga van, amelyekben az automatikus előlépések és időközben életbeléptetett fizetésrendezések folytán a hozzá hasonló állású altisztek — kinevezéssel járó előléptetés nélkül — részesültek és amelyekben neki pusztán hivatali szolgálata következtében részesülnie kellett volna, amelyeket azonban eltávolítása alatt, majd visszahelyezése után meg nem kapott. (1924 okt. 30. P. II. 2965/1924.) Az 1923 : XXXIX. tc. 8. §-a nem zárja ki, hogy a jogtalanul visszatartott illetmények a vasúttal szemben olyan értékben ítéltessenek meg, amilyent azoknak a vasút a korona vásárlóképességének csökkenése folytán maga tulajdonított és amilyen kulcs szerint alkalmazottjainak illetményeit — előléptetés és kinevezés nélkül — önként emelte. (U. ott.) Az utazási és reprezentációs átalány a fizetés kiegészítő részei; ezek alapja a szolgálati viszony, nem pedig a tényleges szolgálattétel; nem vonhatók tehát el azon az alapon, mert az alkalmazott a vasút intézkedései folytán tényleges szolgálatot nem teljesített. (P. II. 504/1924.) A vasúti jegy és a családtagok vasúti kedvezményének megvonása címén az alkalmazott csak akkor nem követelhet kártérítést, ha ő és családtagjai a kedvezmények nélkül tényleg utaztak s a konkrét kárt felszámítja. (U. ott.)