Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Az osztrák-magyar igazságügyi viszonossági gyakorlat a dualizmus megszűnése óta

AZ OSZTRÁK-MAGYAR IGAZSÁGÜGYI VISZONOSSÁGI GYAKORLAT A DUALIZMUS MEGSZŰNÉSE ÓTA. írta: Dr. SZONDY VIKTOR. Igazságügyi vonatkozásban az osztrák-magyar monarchia másik államával közjogi értelemben vett közösségben nem állottunk ugyan, — kivéve a katonai igazságügyi vonatkozásokat, — mégis a dualisztikus államforma nagy mértékben befolyásolta a két állam igazságügyi hatóságai közötti viszony kialakulását. Meglátszik az a hatás úgy törvényeinkben, mint rendeleteinkben, amelyek át vannak szőve a monarchia másik államára vonatkozó különleges rendelkezésekkel. Az osztrák-magyar monarchia felbomlása után a magyar és az osztrák kormányok félve attól, hogy az osztrák és a magyar igazságügyi érintkezés eddigi bevált módszereinek leépítése ugyanolyan anarchiát idéz elő, mint amilyenben a többi utódállamokkal szemben a békés érintkezés első éveiben állottunk, óvatosan tartózkodtak attól, hogy az osztrák-magyar viszonossági gyakorlat épületének alapköveit megmozgassák. Ehhez képest irányadónak fogadták el azt az elvet, hogy a két állam közötti viszonossági gyakorlatban kialakult jogszabályok azután is kötelezik mindkét államot és csak azok a rendelkezések vesztik el erejüket, amelyeknek természete nem egyeztethető össze a dualisztikus államforma megszűnése által teremtett új helyzettel. A jogkereső közönséget elsősorban érdekli, hogy tételes törvényeink és rendeleteink hatályát az új helyzet mennyiben érinti. Erre nézve kívánunk rövid áttekintést adni a joganyag alábbi csoportosítása szerint: I. Perképesség. A múltban fennálló tényleges gyakorlat szerint a magyar állampolgárok az osztrák és az osztrák államlogállam. XXIV. évf. 4. füz. 10