Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A felülvizsgálati bíróság feloldó végzésének joghatálya

132 BIROl GYAKORLAT. kézenfekvőnek látszik az a gondolat, hogy a pervesztes fél igenis megtámadja azt a határozatot, amelyet a felsőbb fórum még megváltoztathat. A Pp. logikája tehát, ha elfogadjuk az említett kiindulási pontot, nyilván az, hogy a perjogilag csak úgy dönthető el, ahogyan az a feloldó végzés megszabta; mivel pedig az meg nem változtatható, a felülvizsgálati bíróság feloldó végzésében leszegezett jogi álláspont érvényesül a perben. 4. A főérv azonban, amellyel dr. Schuster Rudolf álláspontját alátámasztja, a méltányosság. Meggyőződésem szerint azonban a perjog a jogszabályok területének az a része, amelyen legkevésbé nyerhet érvényesülést a méltányosság elve. A perjog mintegy az igazságszolgáltatás jogrendje; minden rés, amelyet ezen ütünk, alapjában veszélyeztetné az igazságszolgáltatásba vetett hitet. Élesen külön kell tartanunk épen a méltányosság kérdésénél az alaki és anyagi jogot. A méltányosságnak, a magasabb értelemben vett igazságosságnak csak az anyagi jog területén vélünk szerepet adhatni. Ám egyáltalán nem, a perjog területén. A perjogot szinte a mathematikához hasonlíthatjuk. Ha ezt és ezt a perrendi lépést teszed, ez és ez lesz a perben alakilagos eredménye. Ha alperes létedre elmész a perfelvételi tárgyalásra, a bíró határnapot fog tűzni az érdemleges tárgyalásra és mathematikai biztonsággal tudhatod, hogy a bíró tárgyalás nélkül nem fog elmarasztalni, mert nézete szerint felperes követelése minden tekintetben helytálló. Vájjon hova vezetne az; ha a bíróság a meg nem jelenő alperest méltányossági okokból nem marasztalná vagy ha a perfelvételen a megjelenő alperest tárgyalás nélkül elmarasztalná, mert felperes követelésének helytállóságáról meg van győződve? Mindez esetekben lehetséges, hogy az anyagi igazságon semmi sérelem sem esnék, sőt lehetséges, hogy az sokszor biztosabban és eredményesebben érvényesülne, mint a perjog szabályainak betartása mellett. A tizenhatodik napon beadott fellebbezés visszautasításával a bíró esetleg nagyobbat üt az anyagi igazságon, mint amekkorát ütne annak elfogadásával az alakin. És mégsem akao bíró, aki az ilyen fellebbezést elfogadná. 15. Azt sem mondhatjuk, amire dr. Schuster Rudolf alludál, hogy a jogban változás állott volna be. Az, hogy a Kúriának egyes kérdésekben a feloldó végzés meghozatala óta megváltozott az álláspontja, még nem jelenti a jogszabályoknak objektív megváltozását. Jogegységi döntvény, teljesülési határozat a fennforgó kérdésekben nem hozatott az, hogy egy még kialakulóban levő, megállapodottnak távolról sem mondható