Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - Rádió-jog

1 I o D? SÁNDORFI KAMILL A 8. cikk szerint a semleges hatalom nem köteles a hadviselő leieknek megtiltani vagy velük szemben korlátozni a saját tu­lajdonában vagy társaságok vagy egyesek tulajdonában levő távíró- és távbeszélő vonalaknak vagy drótnélküli távírókészü­lékeknek használatát. E szerint tehát a semleges hatalom nem köteles ugyan a saját drótnélküli távírókészülékeinek használa­tát a hadviselő feleknek megtiltani, de jogosult, — vagyis a rádió tekintetében a területi szuverénitás már ebből a hágai rendelkezésből is következik, amely rendelkezést egyébként a 9. cikk akként egészíti ki, hogy a megszorító vagy tiltó ren­delkezéseket a hadviselő felekkel szemben egyformán kell alkal­mazni és a társaságokkal vagy magánosokkal is alkalmaztatni. A drótnélküli közlekedés tekintetében a londoni egyez­mény természetesen nem lehet az utolsó jogi etapp. Már az International Law Association fentebb említett ülésén ugyan­csak Hazeltine cambridgei professzor reámutatott arra, hogy a nem fémvezetékes távíróknak a háború alatt betöltött szerepe folytán jövőjük a tudományos problémák megoldásának rohamos előrehaladásával egyre fontosabbá vált és különösen fontossá lett a rádió legújabb gyakorlati szerepe a repülésben levő légi járóműveknek a szárazföldi állomásokkal és a tengeren levő hajókkal való közlekedésében. Reámutat arra, hogy a világ a rádió tekintetében óriási fejlődés küszöbén áll, roppant fontos tehát, hogy nemzetközi jogászaink különös figyelmet szentelje­nek a rádió folytán felmerült nemzetközi problémáknak. Helyesen mutat reá Hazeltine arra is, hogy a rádióközle­kedés és légi közlekedés között közeli rokonság van és ez a rokonság a találmányok s a gyakorlati tapasztalatok növekedé­sével egyre bensőbbé válik, úgy, hogy el lehet mondani, hogy a békeidők légi joga két fejezetre oszlik, az egyik a rádió­közlekedés, a másik a repülés joga és helyesen mutat reá arra, hogy a nemzetközi légi jognak mind a két fejezetet folytonosan tovább kell fejlesztenie. Ezt a harmóniát már az 1919. évi párizsi nemzetközi légi jogi egyezmény 14. cikkében is meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom