Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A politikai bűnösök menedékjoga magyar kiadatási szerződésekben. 2.[r.]

A POLITIKAI BŰNÖSÖK MENEDÉKJOGA STB. 447 tat, megfelel azoknak az általános elveknek, amelyeket a nemzetközi büntetőjog tudományos képviselői hirdettek. Magyarországgal szemben való gyakorlatában Svájc e formula alapján engedélyezte llie Vaszilievits Catarew-nek -— a debreceni merénylet elkövetőjének — kiadatási átszállítását, ugyanakkor, amikor a francia kormány a nevezett politikai bűntettes kiadatását a belga formula alapján megtagadta. Felmerül a kérdés, hogy hazánknak Ausztriával való vonatkozásban a svájci kiadatási szerződés III. cikke hogyan vált be ? Nincs egyetlenegy állam sem, amelyhez politikai bűntettesek kiszolgáltatása iránt annyi kiadatási kérelmet terjesztettünk volna elő, mint Ausztriához. így kérelmeztük Ausztriától: 1. Kun Béla és társainak kiadatását. Ebbe a csoportba tartozik Bőhm Vilmos, Klepkó Hantos Ede, Erdélyi Mór, Hamburger Jenő, Hevesi Gyula, Kun Béla, Kunfi Zsigmond, Landler Jenő, Lengyel Gyula, Lukács György, Pogány József, Pór Ernő, Rákos Ferenc, Rónai Zoltán, Szántó Béla, Vágó Béla és Varga Jenő kiadatási ügye; 2. Lékai (Leitner) János kiadatását, aki 1918 nyarán, még jóval a forradalom előtt merényletet kísérelt meg gróf Tisza István ellen; 5. Csernyák Imre és Pogány József kiadatását, akik gróf Tisza Istvánnak az 1918-iki forradalom kitörésekor történt meggyilkolásában való bűnrészességgel voltak vádolva. 1. Fridrich István elnöklete alatt alakult magyar kormány 1919 augusztus havában kérte először az Ausztriába menekült magyar kommunisták kiadatását. Az osztrák kormány a kiadatási kérelem alapján a területén kézrekerült kommunistákat nem helyezte ugyan kiadatási letartóztatásba, de azok egyrészét internálta és a kiadatási kérelem érdemleges tárgyalásába bocsátkozott. A német-osztrák külügyi államhivatalnak 1919. évi október hó 7-én IV. 22,136/14. szám alatt Kun