Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 7. szám - A fizetési késedelem jogkövetkezménye és az 1923: XXXIX. tcikk

SZEMLE. ?65 irányban lényeges változások bekövetkezni nem fognak s ezek szerint rendelkezik is, úgyhogy a 2078. § 2. bek. előfeltételei fennforognak)). A Reichsgericht eme fejtegetését általánosság­ban csak helyeselni lehet. De nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a pénzelértéktelenedés nem mindig szolgálhat alapul az ilyen végrendeletmegtámadásra. Ezért a bíróságnak nyilván az összes körülmények megfelelő mérlegelésével kell az ily megtámadási okról határoznia, de sohasem tévesztve szem elől a célt, amelyet a végrendelkező elérni kívánt. F. B. — A telegrafon mint bizonyítási es^kö?. Felperes alperes­től egy adásvételi szerződés teljesítését követelte, amelyet tele­fon útján kötöttek meg. Hivatkozott arra, hogy a kérdéses telefonbeszélgetést felvette egy őnála felállított telegrafon hen­gerére ; alperes tagadta a szerződés megkötését és hogy a kér­déses beszélgetést ő folytatta volna. Tiltakozott továbbá az el­len, hogy a telegrafon, mint perrendszerű bizonyító eszköz szere­peljen. A berlini O. L. G. tanácsa meghallgatta a telegrafont és alperest a szerződés teljesítésére kötelezte. (K. V. 9732/23. Jur. Wschr. 1924. 12. sz.) Indokolásában kimondja, hogy a telegrafon mint «Gegenstand der Augenscheinnahme» szerepel, ami pedig nemcsak az lehet, amit a szemmel, hanem az is, amit valamely más érzékével észlelhet a bíró. A bíróság a telegrafonról egyébként teljes biztonsággal felismerte alperesi üzletvezető hangját, mivel a telegrafon nemcsak a beszédet, hanem a beszélő egész hanglejtését, hangjának csengését is hí­ven visszaadta. — Ezek után tehát nincs más hátra, mint hogy a telegrafont minél szélesebb - főként: üzleti — körökben használják. F. B. — A magyar elmeorvosok értekezlete. A magyar elmeorvosok október ^-étől 7 éig rendezik VIII. Ertekezletüket. Az országos elmeorvosi értekezletek a nyugati államokban többnyire a nyelv­területek és nem a politikai határok szerint szerveződnek és ezért feltehető, hogy a szomszédos orvosok magyar anyanyelvű polgárai részt fognak venni az Értekezleten. Az Értekezletre a következő tárgyak tűzettek napirendre: «A? elmebetegek magán­jogi védelmének újabb irányelven). Referálják: Nádas Bertalan, ügyvéd és S^ladits Károly egyet, tanár. «Milyen kölcsönhatás­ban van a vérmirigyrendszer a központi idegrendszerrel.» Referen­sek : Szondi Lipót és Büchler Pál tanársegédek. «A dementia paralytica progressiva gyógykezelése.» Referálja: Benedek László egyetemi tanár. — Német-osztrák jogsegély. A német birodalom és az osztrák köztársasága f. évi július 14-ével életbelépett jogsegély-szerző-

Next

/
Oldalképek
Tartalom