Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 2. szám - A képviselők felelőtlensége. 2. r.

A KÉPVISELŐK FELELŐTLENSÉGE. mert csak ez esik kívül mindenféle társadalmi felelősség keretén. A tárgyilagos kritika nemcsak nem eshetik kifogás alá. hanem az kötelessége minden társas életet élő, magát s a társadalmat tökéletesíteni törekvő embernek. Miután ugyanis a szociális életnek a perfektionismus és etikai ideálizmus szerint az anyagi, erkölcsi s szellemi javakban való egyetemes (univerzálizmus) haladás a célja, ebből folyólag a társadalom minden tagjának kötelessége volna a tárgyilagos kritika s általában a kritikai gondolkozás, mert szemben a dogmatizmussal s skepticizmussal, a kritikai gondolkozás az emberi ismeretszerzés egyedüli helyes és megbízható módszere. Mióta Kant a Tiszta ész kritikájában rendszerbe foglalta a kritikai gondolkozás törvényeit, azóta az emberiség gondolkozása általában magasabb színvonalra emelkedett s ennek tanai a társadalmi utánzás törvényeinél fogva oly társadalmi körökben is elterjedtek, melyek sohasem hallottak sem Kantról, sem a kriticizmusról. Úgy vannak vele, mint Moliére úrhatnám polgára, aki negyven éves korában tudta csak meg, hogy egész életében prózában beszélt. De hát tulajdonképen mi a tárgyilagos kritika; s milyennek kell annak lenni, hogy tárgyilagossága elismertessék. Egy ismérve vitán felül áll a köztudatban, az t. i., hogy a kritikának sohasem szabad személyeskedni. Sem a műkritikusnak, sem a jog, törvény, s politika kritikusának nem szabad a személyeskedés terére lépni, mert a személyeskedés a tárgyilagos bírálattal szöges ellentétben áll; s mert a kritikus nem az egyén moralitását, vérmérsékletét s jellemét kritizálja, hanem annak alkotásait. Egész más a történetíró, a büntető biró, moralista s lelkipásztor feladata, mert ezek épen ellenkezőleg a közélet kritikusaival, ha az ember cselekményeit s alkotásait vizsgálják is, nem elégszenek meg a külső megjelenésével a cselekménynek, hanem annál jobban elérik céljukat, minél mélyebben be tudnak hatolni a megbírált egyén lelki életébe, minél jobban ki tudják aknázni az egyén szellemi életének bonyolult rejtel-