Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Megnyitó beszéd a budapesti kir. Ítélőtáblán

5 6 SZEMLE. jogviták felett nemzetközi szerződések alapján kikötés nélkül is illetékes lesz dönteni, és pedig esetleg mint másodfokú bíróság. Utalt előadó a háború előtt már-már meghonosított nemzetközi zsákmánybiróság analógiájára. Az előadáshoz dr. Baumgarten Nándor, dr. Beck Salamon és Fodor Ármin, ki az ülésen elnökölt, szóltak hozzá. — A% elővásárlási jog gyakorlása. «Nem fogadható el a tkvi rendtartás 67. §-ával kapcsolatosan felhívott azon érvelés, hogy az elővásárlási jog kitörlése csak az elővásárlásra jogosult fél által aláirt okirat alapján foghatna helyet, mert annak igazolása, hogy az elővásárlásra jogosult eme jogának szerződésszerű gyakorlására kellő módon felhivatott, más megfelelő módon is történhet.» (Kúria 1923. nov. 22. Pk. V. 6497/923.) Ezen határozat, mely telekkönyvi ügyben hozatott, az eddigi ridegebb, alakszerűbb felfogással szemben az elővásárlási jog eredménytelen felajánlása esetén az elővásárlási jog telekkönyvi törlését jelentékenyen könnyíti. Mert lehetővé teszi, hogy az elővásárlás sikertelen felajánlása a telekkönyvi hatóság előtt más módon is (pl. közjegyző tanusitványnyal stb.) bizonyittassék, mint a jogosult által kiállított okirattal. A jogosult nyilatkozata ugyanis sok esetben nem szerezhető be és igy pert kellett indítani ily okirat kiállítása iránt. — S^er^ői jogi párlat esetén veszély valószínűsítése. «A szerzői jogi ügyekben követendő eljárás tárgyában kiadott rendelet éltelmében zárlat elrendelésének helye van, ha a zárlatot kérő szerzői vagy kiadói jogosultságát a szerző neve alatt megjelent eredeti müvei vagy egyéb hitelt érdemlő módon kimutatja és egyszersmind valószinüsiti, hogy a zárlat elrendelése nélkül igényeinek érvényesítése veszélyeztetve van. Zárlatot kérő kiadói jogosultságát a szerző neve alatt megjelent eredeti müvei kimutatta; igényeinek veszélyeztetése pedig már azzal van valószínűsítve, hogy a zárlatot szenvedő az általa kiadott müvet forgalomba hozhatja.» (Kúria 1923. nov. 27. Pk. V. 6030/923.)