Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Megnyitó beszéd a budapesti kir. Ítélőtáblán

^4 SZEMLE. elrendelésére is ad módot. Az adóhatóságok esetleges önkényes eljárásával szemben azonban különösen hangsúlyozza az előadó, hogy ez az eljárás az 1921 deczember i.-e előtt gyűjtött titkos tartalékokra egyáltalán nem vonatkozhatik. Végül az előadó az adókulcsokat bírálta és különösen rámutatott arra, hogy az úgynevezett adópótlék, mely az előző évi nyereséget meghaladó többletet újból adó alá vonja, már tekintettel a pénzérték sülyedésére is, igazságtalan. Az előadás anyagát a társaság folytatólagos vitaülésben tárgyalja, melyekről tudósítást fogunk közölni. — A Magyar Jogászegylet perjogi szakosztályának és az Ügyvédi Körnek együttes ülésén dr. Fabinyi Tihamér deczember 13-án előadást tartott a választott bíráskodás aktuális kérdéseiről. Az előadást a választott bíráskodás történeti kialakulásának ismertetésével vezette be. Történeti példákkal illusztrálta, hogy a választott bíráskodás elterjedtsége jórészt a rendes polgári törvénykezés mikénti funkczionálisától lügg. A múltban főleg a perrendtartás túlzott formalizmusa, nehézkessége vezettek a választott bíráskodás fokozottabb igénybevételére; ma ennek fő oka az anyagi jogban rejlik. Ez ugyanis fejlődésében nem tudta követni az élet változott gazdasági és pénzügyi vonatkozásait, gazdasági lehetetlenülés, valorizáczió, valutakérdések. A gazdasági élet úgyszólván elszaladt a békeviszonyokban fölötte uralkodott anyagi jogszabályok elől, ugy hogy a rendes bíróságok gyakorta a legnagyobb jóakarat mellett sem tudnak megfelelő és gyors igazságot szolgáltatni, holott a tételes szabályokhoz kevésbé kötött választott biróságok erre kiválóan alkalmasak. A választott biróságok jelenlegi nagy elterjedésére mutat az is, hogy a döntvénytárak a Pp. életbelépte óta a választott biráskodásra vonatkozólag több rendes bírósági határozatot közöltek, mint azelőtt fél évszázad alatt. Ebből az anyagból az előadó számos érdekes problémát vetett fel, melyek közül a következőket emiitjük meg: Lehet-e választott biróságot kikötni olyan ügyben, a melyre nézve valamely rendes bíróság kizárólagosan illetékes? Elismeri-e a birói gyakorlat a választott biró és a döntő szakértő (becsüs) közötti különbséget? Van-e mellék beavatkozás a választott bírósági eljárásban? Mikor tekinthető a választott bírósági ítélet létrejöttnek? Milyen okokból lehet megtámadni a választott bíróság ítéletét és különösen van-e helye megtámadásnak az indokolás hiányossága miatt, vagy azon a czimen, hogy az elbírált jogviszony magánjogilag, vagy pláne büntetőjogilag tilos vagy azon az alapon, hogy a választott birót megvesztegették, illetve rosszhiszemű jogíerdi-