Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Megnyitó beszéd a budapesti kir. Ítélőtáblán

SZEMLE. SZEMLE. Változás a Jogállam szerkesztőségében. Folyóiratunk kötelékébe társszerkesztőként dr. Szálai Emil ügyvéd, a jogirodalomnak ismert mivelője lépett, ki eddig is tevékeny munkatársa volt lapunknak. Szerkesztőségünk szervezete egyébként változatlan marad. Dr. Gaár Vilmos és dr. Szálai Emil szerkesztők a szerkesztés teendőit dr. Baumgarten Nándor ny. közigazg. biró, dr. Beck Hugó ny. curiai tanácselnök, Vargha Ferenc^ koronaügyész és báró Wlassics Gyula, a közigazgatási bíróság elnöke közreműködésével fogják ellátni. A Jogállam szerkesztősége és kiadóhivatala ezentúl Budapesten, V., Falk Miksa-u. 5. szám alatt lesz. — A Magyar Közgazdasági Társaság 1923 deczemberi ülésén dr. Baumgarten Nándor ny. közigazgatási biró előadást tartott az uj társulati adóról. Az előadás tartalmát röviden következőkben foglalhatjuk össze: Az uj törvény kiterjeszti az adóköteles vállalatok körét a közkereseti és betéti társaságokra és az alkalmi egyesülésekre. Ezzel szemben joggal lehet rámutatni arra, hogy nem tehet különbséget, vájjon valamely magánczégnek egy vagy két tagja van és nem indokolt, hogy az adónem ehhez képest változzék. Viszont az egyéni czégek nem élvezik azon modern adókivetési, mérlegszerkesztési és leltárkészítési előnyöket, melyeket a törvény a társulati adót fizető vállalatoknak engedélyez. Részletesen foglalkozott az előadó az úgynevezett nemzetközi adójog kérdésivel és különösen a külföldről származó jövedelem adóalávonásával. Itt főkép az elszakadt területeken közgazdaságilag működő magyar vállalatok helyzete érdemel különös figyelmet. Az adóalapot az uj törvény a mérlegeredményre épiti fel. A baj csak az, hogy a gazdasági viszonyok változása folytán a papirkoronákban készült mérleg a vagyoni egyensúlyt feltüntető szerepét már egyáltalán nem teljesiti. A mérlegegyenleget az adókivetésnél a mérleg valódiságának vizsgálásával kell kimunkálni. A törvény részletes, texativ felsorolását az előadó közös összefoglaló alapelvekre vezeti vissza. Az üzleti költségek meg-