Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk az 1923. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. 47 valuta kikötését kizárja.» (C. VII. 3683/1922. K. J. $4.) A valuta követelést a bizományos banknak nincs jogában külön utasitás nélkül magyar koronában elfogadni. Megbizásellenes és kártérítésre kötelező volt tehát a banknak az az eljárása, hogy a lirában megállapított osztalékszelvényeket koronaértékben irta a megbizó javára. A mennyiben pedig a beváltó pénzintézet a a lirában való fizetést megtagadta volna, megbízójának további utasításait kellett volna kikérni. (C. VII. 2229/1922. Hdt. 36.) A valutacsempészéstől, mint erkölcstelen ügylettől a Kúria (az azt üző ententetisztekkel szemben) a bírói jogsegélyt megtagadta. (C. II. 1737/1923. Hdt. 78.) A vételi ügyletre vonatkozó határozatok közül a most ismertetetteken kivül még csak a következőket emeljük ki: Ha nincs külön megállapodás a felek között, hogy a szállítási engedély beszerzésének kötelezettsége kit terhel, ez rendesen az eladóra, illetőleg arra hárul, a kinek a végből, hogy szerződési kötelezettségét teljesítse, arra szüksége van. (C. IV. 2723/1922. K. J. 41.) Ugyancsak az eladó köteles vasúti kocsikról gondoskodni, ha a beraktározást elvállalta. (C. IV. 2609/1922. K. J. 42.) — A 353. § szerint az eladó késedelme esetén a vevőt megillető jogok közül -a vevőt a kereset kézbesitése után a jus variandi rendszerint nem illeti meg. (C. 680/1922. H. T. 191.) Ezt a birói gyakorlat csak oly esetben engedi meg, ha a perben kiderül, hogy a teljesités az alperesre nézve a változott viszonyok következtében gazdaságilag lehetetlenné vált. (C. IV. 2842/1922. Hdt. 48.) Mig az eladó késedelménél a Kúria az exculpatiót megengedi, a vevő átvételi késedelménél indokolatlanul szigorú álláspontot foglal el, azon az alapon, hogy elháríthatatlan akadályra (román megszállás esetén) csak az adós, nem pedig a hitelező hivatkozhatik. (C. IV. 15 5 94/1921. H. T. 200.) A K. T. 356. § 2. bekezdése alapján érvényesíthető kárigényt bíróságaink mindinkább korlátozni törekszenek. így kimondta a Kúria, hogy a szerződési és piaczi ár különbözetét meghaladó kárigényt felperes csak akkor érvényesíthet, ha kimutatja, hogy károsodását fedezeti vétellel el nem háríthatta. (C. IV. 1439/1922. K. J. 22.) Az a vevő pedig, a ki nem továbbeladás czéljából, hanem saját használatára vásárolt, ezt a különbözetet a Kúriának a ('Kereskedelmi Jog»-ban indokolás nélkül közölt határozata (C. VII.'4067/1922. K. J. 74.) szerint egyáltalán nem is igényelhetné?! Ha az áru eladója zsákot vagy ponyvát szolgáltat azzal, hogy azt a vevő neki visszaadni tartozik, ezért a vevő mind-