Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó törvényjavaslat előadói tervezetéhez

SZEMLE. 495 merül és az akkor szervezett curiális bíróságot a mai ítélőtábla ősének kell tekinteni. — A Magyar Jogászegylet pénzügyi szakosztálya Benedek Sándor közigazgatási bíróság másodelnök elnöklése alatt 1924 november 8-án megtartott ülésén dr. Sichermann Bernát a mérlegvalódiság helyreállításáról tartott előadást. Kiindult abból, hogy a vállalatok mai mérlegei eltorzított mérlegek, amelyek nem alkalmasak a vállalatok valódi vagyoni helyzetéről való tájékoztatásra. Szükséges ezért, hogy a mérleg tételei egy közös, egységes értékre redukáltassanak. Ez történhetik vagy úgy, hogy aranykorona-számításra térünk át, vagy úgy, hogy a külömböző értékű koronák a mérlegben szereplő legalacsonyabb értékű papírkoronára emeltetnek fel. Leghelyesebb volna, ha valutarendezés előzné meg a mérlegvalódiság helyreállítására irányuló törekvést, de ha ez nem volna lehetséges, úgy egyelőre elegendő lenne az aranykoronának, mint számolási értéknek megállapítása és pedig oly módon, hogy az északamerikai dollár ' 5-része szolgálna értékmérő gyanánt. Ezután ismertette rendelettervezetét. Ennek gerince, hogy az üzleti év elején — függetlenül az előző év zárómérlegétől — új kezdőmérleget kell készíteni. A kezdőleltárban kimutatott tiszta vagyon csak kivételes esetekben iogja meghaladni az utolsó mérlegben szerepelt saját tőkét. Ilyenkor a mutatkozó vagyontöbblet tartaléktőke képzésére lenne fordítandó. Abban a gyakori esetben, amikor a kezdőleltár szerint jelentkező tiszta vagyon kisebb lesz az utolsó mérlegben kimutatott saját-tőkénél, a különbözet kiegyenlítésére vagy a hiánynak megfelelő összeg «tőkehiányszámla» címen, a kezdőmérleg cselekvő oldalán külön — fiktív — tétel gyanánt vétetnek fel és előre meghatározott időn belül törlesztendő volna, vagy a részvénytőke megfelelő leszállítása történnék, amellyel az esetleg szükségessé válandó részvénykicserélést is össze lehetne kapcsolni. Feltétlenül szükséges volna azonban, hogy a kezdő mérleg felállításakor eszközölt átértékelések külön adóalapul ne szolgáljanak. Illetékmentesség volna biztosítandó az esetleg szükséges részvénykicserélések részére is. A november 15-én tartott folytatólagos ülésén a tárgyhoz elsőnek dr. C^ukor Gábor szólalt fel, ki a mérleggel, mint adómérleggel foglalkozott. Szerinte az állam minden kereskedelmi társaságban mint csendes társ szerepel, de a társasviszony következményeit csak nyereség esetében érvényesíti, mert a vagyontárgyak értékesítésénél előálló látszólagos, pusztán a korona vásárlóerejének romlására visszavezethető nyereségekből elviszi a részét. Az új társulati adótörvénynek és az utasí-