Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó törvényjavaslat előadói tervezetéhez

SZEMLE. 3. Valorizálás a kár felmerülte napjától. A pénzintézet megbízást kapott arra, hogy külföldre utaljon át idegen valutát, ő a megbízást külföldi pénzintézetnek továbbadta. Az átutalás azonban részint saját hibája, részint pedig az általa megbízott külföldi pénzintézet hibája folytán meghiúsult. A pénzintézet minden alap nélkül tagadta meg annak a kárnak megtérítését, amely abból keletkezett, hogy a megbízóval szemben az ő előadója a fizetési késedelem folytán az adásvételi ügylettől elállott és így a megbízó bizonyos haszontól elesett. Minthogy pedig a kártérítési kötelezettség el nem ismerése nyilvánvalóan alaptalan volt, a pénzintézet a megítélt kárösszeget a kár felmerülte napjától valorizálni köteles, még pedig dacára annak, hogy felperes a valorizálási kérelmet csak a fellebbezési eljárásban terjesztette elő. (Kúria IV. 1637/1924. 4. Kártérítés nyitott kocsiban történő »asúti fuvarozás esetén. A berni nemzetközi egyezmény 31. cikke értelmében a vasút a nyitott kocsin történő fuvarozásból származó veszélyekért nem felelős. Kimondatott, hogy ez a határozmány csak természeti erőnek behatásából eredő károkért való felelősség zárja ki, de nem mentesíti a vasutat a lopásból származó károk megtérítése alól. (Kúria IV. 1 126 1924.) Dr. K. M. — A% ötödik hágai nemzetközi magánjogi konferencia. A közel jövőben össze fog ülni az ötödik hágai nemzetközi magánjogi konferencia, amely a hollandi kormány által közzétett programmtervezet szerint az alábbi kérdésekkel fog foglalkozni: 1. Altalános megbeszélések arra vonatkozólag, hogy az 1904. évi negyedik hágai konferencia óta beállott közjogi változások mennyiben érintik az eddigi konferenciák eredményeit. 2. A perjogi egyezmény kiépítése, esetleg a polgári bírósági ítéletek végrehajthatóságát biztosító egyezmény kötése. 3. A házasság érvényességének előfeltételeire vonatkozó törvények összeütközéseinek kiegyenlítése céljából kötött egyezmény 3. cikkének kiegészítése olyan értelemben, hogy az idegen államnak nem csupán egyházi jellegű tiltó akadályait lehessen figyelmen kívül hagyni, hanem a katonai szolgálati szabályokon vagy fejedelmi házak családi statútumain alapuló tiltó akadályokat is. 4. Az örökösödésre és a végrendeletek alakiságaira vonatkozó egyezmény kiegészítése (Magyarország ehhez nem csatlakozott). 5, A házasságok felbontására vonatkozó egyezmény módosítása. 6. Az 1904. évi csődjogi tervezet újabb megvitatása, azzal a módosító indítvánnyal, hogy az 1904. évi tervezetben foglalt annak az elvnek a hatályát, hogy az egyik államban történt csődnyitás a többi összes államokban is jog-