Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó törvényjavaslat előadói tervezetéhez

486 BÍRÓI GYAKORLAT. ki sem nyomatta a részvényeket, sőt számos esetben még skripseket sem állíttattak ki. Az annak idején tartott közgyűléseken az elnök igazolta, hogy a részvények vagy skripsek bemutattattak, most pedig, midőn a benrekedt igazgatósági tag közgyűlést hív össze, a közgyűlésre senki sem jelenik meg mint részvényes, senki részvényt nem letéteményez: a közgyűlés tehát nem hogy határozatképtelen, de egyáltalán nincs közgyűlés. És hiába hirdet az igazgatósági tag százezrekbe kerülő költségen újabb közgyűlést, arra se jön el senki részvényes és ott áll az igazgatósági tag, szemben a teljes nihillel. Az így adódó helyzetben tehetetlen az igazgatóság és még tehetetlenebb a cégbíró, aki legfeljebb fanyar kedvvel egyremásra szólítgatja fel az igazgatósági tagokat, hogy tegyenek eleget a törvény paragrafusainak és egyremásra kiszabja a bírságot ; de semmiféle ereje nincs a cégbírónak arra, hogy a részvénytársasággal, melyet részvényesei egyszerűen cserbenhagytak, életműködést fejtessen ki. Amit a cégbíró elérhet, legfeljebb az, hogy az ilyen szerencsétlen igazgatósági tag közgyűléshirdetési díjakkal — a magáéból — táplálja a hivatalos lapot és beadványok bélyegeivel az államot, — de mindez eredménytelenül. Nyilvánvaló ezekből, hogy a kereskedelmi törvény idevágólag hiányos és K. T. 201—209. §-ai nem nyújtanak módot az ilyen félszegségek orvoslására. Egyetlen lehetősége mégis van az ilyen cserbenhagyott részvénytársaság cserbenhagyott igazgatósági tagjának, hogy valahogy szabaduljon az igazgatósági tagságtól; de a törvényszék bizonyára nem köszöni meg ezt a lehetőséget. Ez a lehetőség az, hogy a\ igazgatóság — szinte humoros, úgy-e bár? — cspdöt kér a részvénytársaság ellen. Ennek azután az lesz a következménye, hogy megindul a csődnyitási és csődeljárási apparátus, támad egy csődaktacsomó és pár hónap múlva, mikor a csődbejelentési alakiságok elmúlnak, a szerencsétlen tömeggondnok bejelenti, hogy semmiféle vagyona a részvénytársaságnak nincs, de tartozása se jelentetett be, — a csőd tehát megszüntettetik — és megint ott lesz az igazgatósági tag, hogy élén áll egy részvénytárságnak, amelynek semmiféle élete a valóságban nincsen. Mit tegyen tehát újból az ilyen igazgatósági tagságra kárhozott igazgatósági tag: újból csődöt kér és a törvényszék a Cs. T. 82. §-a szerirt újból kémielen megnyitni a csődöt és a játék tetszésszerinti számban ismételhető. Azonban nem lehet célja a jogszolgáltatásnak, hogy embereket bírsággal vekzáljanak olyasmire, aminek eleget tenni nem tudnak és az sem, hogy csődnyittatási tréfákra kényszerítsék a