Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó törvényjavaslat előadói tervezetéhez

A VALORIZÁCIÓ, MÍNT TÖRVÉNYALKOTÁSI PROBLÉMA STB. 469 III. Kikötmények. A közvetlenül az anyagijogot érintő rendelkezések logikusan kapcsolódnak a haszonbérek rendezéséhez. Elsősorban olyan pénzköveteléseknek a valorizálását ismerték el, amikór a visszatérő szolgáltatás nem használat ellenértékül fizettetik, hanem a tulajdonjog átruházása fejében köttetett ki. Ilyenek az 1921 okt. 27-iki német-osztrák (B. G. Bl. 1921. St. 226. Nr. 598.) és az 1923 aug. 18-iki németbirodalmi törvény (R. G. Bl. 1923. I: T. Nr. 76. S. 518.). Az osztrák törvény alkalmazásának feltétele, hogy az átruházott ingatlan erdő- vagy mezőgazdasági legyen és hogy a kikötmény a szerződés megkötésekor a felek nyilvánvaló akaratához képest az ingatlant átruházó fél életfenntartására szolgált legyen. Ha már most a pénz értékének romlása folytán az eredeti célra a fizetett járadék nem elégséges, a jogosult annak felemelését vagy természetbeni szolgáltatásra átváltoztatását kérheti. Az osztrák törvény incidentaliter a követelések egy más csoportját is valorizálhatóvá teszi, amikor megengedi, olyan visszatérő pénzszolgáltatás valorizálását is, amely a mezőgazdasági személyzet köréhez tartozó munkavállaló részére hosszú időn keresztül teljesített szolgálat fejében biztosíttatott. Ez a rendelkezés már a magánalkalmazotti nyugdíj valorizálásának kérdésébe nyul bele és tiszta helyzetet teremt olyan kérdésben, amelyen a mi bíróságaink még mindig nincsenek túl. A felemelési igényt a személyes adós későbbi ingatlantulajdonos ellen is lehet érvényesíteni, ha pedig a mostani tulajdonos nem személyes adós, csak akkor, ha a kikötmény, vagy járadék a telekkönyvbe be van jegyezve. A bíróság a felemelési kérelem felől méltányosság szerint határoz és különösen figyelembe veszi az ingatlanból húzott hasznokat. A valuta javulása esetében a felemelt szolgáltatás leszállítását lehet kérni. A német törvény az osztrák törvény alapgondolatából indul ki, de szabályozása számos lényeges ponton .eltér. Nem szükséges, hogy a kikötmény ellenében átruházott ingatlan mező- vagy erdőgazdasági célt szolgáljon. Nem kell vizsgálni, hogy a kikötmény eredetileg életfenntartás céljára szolgált-e, csak azt, hogv a felemelés méltányos-e. Az új megállapításnak lehetőleg nem pénzben kell történnie, de történhetik terménynek fizetéskori egyenértékében. Ha a terhelt ingatlan gazdát cserélt, az új