Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám

POLLÁK ILLÉS vezetni, mely az első szivar öt éves visszatérőjétől kezdve az ember minden időbeli fordulójáig mindent szeret borral és szóval leönteni; könnyű volna azzal a bár öntudatlan, de mégis mélyebb forrásból fakadó érzéssel is megmagyarázni, mellyel az ember önönmagának örül, hogy tér és idő fölött győzedelmeskedett, hacsak ennek a világmisztériumnak egy apró csücske fölött is. De ez a magyarázat ha mélyebben szántana is, nem elég plasztikus. Itt nagyobb dolgok történtek. Világtörténelmi hegyomlások szakadtak le a mi fejlődési meneteinkre, melyek nemzetünknek elzárták az útjait és letörtek kereskedelmet, ipart, hitelt, reményt a fejlődésnek minden lehetőségeivel együtt és törmelékeik alatt eltemettek jogot, tudományt és műveltséget egyaránt, annyira, hogy hosszú esztendőkig csakugyan nem lesz szükség új rendre, mert úgy vagyunk vele, mint a leégett gazdag, kit nagyszerű beruházási tervei közepette utóiért a végzet és most örül annak az egyszobácska bútorának is, melyet sikerült megmentenie, általános elszegényedés idejében pedig a fennmaradás a legfelsőbb törvény és a fejlődés pihen. És ilyenkor a quieta non movere a legjobb politika. Veszélyben nem mozogni, hanem a legkisebb felületet adni a támadásnak, a legegyszerűbb bölcsesség. Csak így történhetik meg az a fájdalmas csoda, hogy a magyar ügyvédség most ezt a régen levedlésre megérett volt kabátot, mint valami melegítő díszmagyart szorosabbra is magára húzza, nem azért, mert benne jól érzi magát, hanem, mint történetének egy a dicső időkből még megmaradt részét, mint emlékezést és vigaszt. És tegyük hozzá, azért, mert a régi szervezet, mely mikor elindult, egy szegény ország szegény ügyvédségét egyesítette magában, most egy fényes körpálya végén újból is kifejezője lett egy szegény ország szegény ügyvédségének. Joga van azonban a magyar ügyvédi karnak az elmúlt fél századot megünnepelni nem csupán a visszaemlékezésnek, nem is a kamarai rendszernek okán, bár ez nagy kultúrális munkát végzett, megteremtvén egy ügyvédséget, ahol addig csak ügy-