Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)
1924 / 1. szám - A képviselők felelőtlensége. 1. [r.]
A KÉPVISELŐK FELELŐTLENSÉGE. bizonyítják álláspontjának helyességét, sőt épen az ellenkező felfogást erősitik meg. A nála felhozott jogforrások ugyanis a szólásszabadságot garantálják; ez azonban — mint emiitettem más jellegű, mint a felelőtlenség. Az a scholasticus jellegű okoskodás pedig, a mit a népszuverenitás alapján álláspontja érdekében kifejt, oda vezetne, hogy nemcsak a képviselők, hanem a birák sem volnának felelősségre vonhatók. Ugyanis ha helyes volna Ghiczy Ignácz érvelése, a kire hivatkozik, hogy t. i. a népszuverénitás körébe tartozik a törvényhozás, végrehajtás s birói hatalom, akkor a szuverénitás elvénél fogva — a biróság s végrehajtó hatalom tagjai ép ugy szuverén hatalom részesei lévén, mint a képviselők, — azokat is megilletné a felelőtlenség. Álláspontjának egyik legerősebb érveként arra nézve, hogy csakis a képviselőt illeti a felelőtlenség, de a bíróságot s végrehajtó hatalmat nem, hivatkozik az 1790 : XII. tcz-re, «melynek értelmében csak a törvényhozás szuverén, a végrehajtó és birói hatalom nem» (205. lap). Sajnos, ez az érvelése sem áll helyt, mert az emiitett törvényben szó van a törvények alkotásáról, eltörléséről s magyarázásáról s a biróságok közjogi helyzetének tiszteletbentartásáról, de a szuverénitás széttagolásáról abban egy szó sincsen. Hogy a biróság s végrehajtó hatalom tagjait a szuverént illető felelőtlenség nem illeti, egyébként is felesleges volt ennek kimutatása végett régi törvényekre visszamenni s azokból hibásan idézni, mert szerző könyvét 1890-ben, tehát a Btk. életbeléptetése után tiz évvel irta; s a Btk. XLII. fejezetéből, mely a hivatali bűntettekről s vétségekről szól, világosan kitűnik, hogy a birák s a végrehajtó hatalom összes közegei épen nem törvényen felül álló szuverének, hanem ellenkezőleg — helyesen — sokkal szigorúbb büntetetőjogi felelősséggel tartoznak, mint más halandók. A vázlatos történeti visszapillantás eredményeként leszögezhetjük azt, hogy:
