Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 3-4. szám - Büntető igazságszolgáltatásunk az 1922. évben

76 BÍRÓI GYAKORLAT. ténykedésből áll. Ilyen esetben természetesen azt kell vizsgálni, hogy a reábirási tevékenység kifejtésekor prasmeditált volt-e a szándék. De máskép alakul a helyzet akkor, ha a reábirási cselekmény folyamatos ténykedések sorából alakul. Ily esetben nézetem szerint nem lehet a prsemeditációt arra az esetre szo­rítani, ha a felbujtó szándéka a felbujtási tevékenység meg­kezdésekor volt prasmeditált. És pedig még az esetre .sem, ha már a felbujtási tevékenység megkezdése felébresztette tettes lelkében az ölési szándékot s igy felbujtó további magatartása •e szándékot csak megerősíti. Mert ha felbujtó szándéka idő­közben prasmeditálttá válik és prasmeditált szándékkal tovább halad a megkezdett uton, prasmeditált szándékkal igyekszik megerősíteni tettes lelkében az általa felébresztett ölési szán­dékot: úgy felbujtó terhére is meg lehet és meg kell állapí­tani a prasmeditációt. Ilyen esetben a felbujtással vádolt egyén a bünrészességnek két alakját valósitja meg. Felbujtó akkor, a mikor tettest az ölésre reábirja. Pszichikai bűnsegéd, mikor az ölési szándékot ennek lelkében megerősiti. Tevékenységé­nek előbbi részét előre meg nem fontolva, utóbbit prasmedi­táltan fejti ki. A mennyiben tehát nem ő bírta volna reá tettest a cselekmény elkövetésére, de előre megfontoltan megerősítette volna benne az ölési szándékot: ez esetben is kétségtelenül meg kellene terhére állapítani a prasmeditációt, csakhogy nem felbujtói, de bünsegédi minőségben. Annak következtében tehát, hogy nemcsak megerősítette tettesben az ölési szándékot, de azt korábban ő is gerjesztette fel: nem juthat abba a kedve­zőbb helyzetbe, hogy a prasmeditáció ennek következtében terhére megállapítható ne legyen. Hogy az ölési szándék akkor, a mikor a reábirási cselekményt véghezvitte, nem volt pras­meditált, nem szolgálhat a prasmeditáció mellőzésének akadá­lyául akkor, ha prasmeditált szándékkal folytatja az ölési szán­dék ébrentartására irányuló tevékenységét. Mindez fokozott mértékben áll akkor, ha a felbujtási cselekmény megkezdésével nem sikerül tettest elhatározásra birni, ha a reábirás sorozatos cselekvőséget feltételez s e cse­lekvőség közben válik a felbujtó szándéka prasmeditálttá. Ilyen esetben felbujtó prasmeditált lelkiállapotban reábirási cselek­ményt fejt ki. E cselekvőség egy részének kifejtésekor szán­déka már praemeditált volt. Nem lehet tehát akadálya a fel­bujtói prasmeditáció megállapításának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom