Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám - A központi gazdasági bíróság 1922. évi gyakorlata

BÍRÓI GYAKORLAT. az 5370/921. M. E. sz. rendelet 4. § utolsó bekezd, értelmében «a gazdasági bíróság a felszámoló .lebonyolító/ bizottságot semmi esetben sem marasztalhatja el költségben*). (476/92 1. sz. A butorügyletek lebonyolítását tárgyazó 2273 920. sz. rendelet alapján az ügyeknek egy külön csoportjáról kell még emlitést tenni, a mely a kgb.-ot' az 1922. évben nagy mértékben foglalkoztatta. Ezek az u. n. térítési ügyek. A proletárdiktatúra szervei ugyanis kiutaltak akkor, a mikor a bútorokat szétosztották, az illető butorgyárosnak vagy iparosnak, illetve bútorkereskedőnek egy bizonyos összeget. Az id. rendelet 17. § erre az előre kifizetett összegre azt irja elő, hogy az a tömegbe beszolgáltatandó még pedig vagy egészben, vagy legalább részben. Ezekben a térítési ügyekben a kgb. álláspontja a következő : Oly esetben, midőn a volt butortulajdonos a bútorokat mind visszakapta, (a mi igen ritkán fordul elő), a térítési összeg egészben visszafizetendő, mivel önként értetődik, hogy az iparos, kereskedő stb. nem tarthatja meg a bútorokat is és a pénzt is. Előfordult oly eset is, hogy az iparos, kereskedő stb. nem vette fel azt az egész összeget, melyet a proletárdiktatúra szervei kiutaltak volt részére. Ilyenkor a kgb. — eltérően az alsófoku hatóság felfogásától — kimondta, hogy nem az egész kiutalt összeg, hanem csakis annak tényleg felvett része fizetendő vissza. (212/921, 265/921, 266/921. sz. stb.) Az alsófoku hatóság a legtöbb esetben átlag véve a felvett összeg 7^%-át rendelte visszatérittetni és 25%-ot további előlegről az illetőnek meghagyott. A kgb. azonban minden egyes esetnél a fenforgó konkrét viszonyokat mérlegelte. Ehhez képest a kgb. a megtérítendő összeget tetemesen leszállította akkor, ha az illető iparosnak vagy kereskedőnek árukövetelése a tömeggel szemben nem sokkal kisebb a pénzbeli tartozásnál és a személyi és vagyoni megbízhatóság tekintetében alapos aggály nem támasztható. Ilyen okokból a térítési összeget a felvett összeg 30—50%-ában állapította meg. (437/921, 453/921, 456/921. sz. stb.) Végül oly esetekben, midőn az iparosnak vagy kereskedőnek a tőle annak idején elvett bútorokért járó követelése az elvételkori árat véve alapul — nagyobb az általa felvett összegnél, a kgb. az illetőt a térítési összeg megfizetése alól teljesen felmentette, mert az árukövetelésben teljesen biztosité-