Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5-6. szám - Állandó értékű hitel

148 Df LÖW LÓRÁNT nem pénzt (nem is idegen pénznemet), hanem egyéb jószágot, (aranyat, búzát stb.) vagy indexszámot óhajtanának alkalmazni. Tudva van, hogy az uralkodó felfogás szerint váltótörvényünk ezt nem engedi meg; az ilyen váltó jelenlegi jogunk szerint érvénytelen. (így Groschmid is: Fejezetek II. 102. § 2. j. alj., 1574. old.) Már pedig az állandó értékű hitelforgalomnak az ilyen váltóra is szüksége van. A Vt. 37. §-ának módositása ki fog terjedni a kereskedelmi utalványra (Kt. 298. §) és a csekkre (Csekktörvény 22. § 5. pont) is. Külön szabályozandó lesz azonban a közraktári zálogjegy, a melyben jelenlegi jogunk (Kt. 442. §) szerint az első hátiratnak «a kölcsön adott ösz­szeget» is tartalmaznia kell. A ma uralkodó nézet szerint ez a kölcsön adott összeg nyilván csakis (bel- vagy külföldi) pénz­ben róható ki; az állandóértékü hitelforgalomnak itt szintén szüksége lesz egyéb kirovó jószágra is. 3. Nagy figyelmet érdemelnek a telekkönyv kérdései. Idegen pénznemben kifejezett követelések a mi jogunk szerint kétségtelenül bejegyezhetők, mert a mi jogunk nem ismeri a német telekkönyvi rendtartás 28. §-ának rendelkezését, a mely szerint a bejegyzendő pénzösszegek birodalmi pénzértékben fe­jezendők ki. Ezt a jogtételt a német jogi elmélet a specziali­tás elvének szükséges folyományául fogja fel, mert az idegen pénznemben kifejezett követelés az árfolyam ingadozására te­kintettel nem tekinthető határozott öszszegünek. És ehhez a felfogáshoz, a melyet közgazdasági megfontolások is támogat­tak, a német közvélemény annyira ragaszkodott, hogy a midőn a háború utáni gazdasági viszonyok nyomása alatt az idegen pénznemben kifejezett jelzálogjog bekebelezésének megengedése elkerülhetetlenné vált, az e tárgyban 1920 február 13-án kiadott rendelet az ilyen jelzálogjog bejegyzését állami jóváhagyástól tette függővé, a melynek megadására a tartományi központi hatóságnak a birodalmi bankkal egyetértőleg van hatásköre. Ez a kérdés a mi telekkönyvi jogunk szerint nem szorul szabályozásra. Másként állunk indexszámban vagy egyébnemü

Next

/
Oldalképek
Tartalom