Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5-6. szám - Állandó értékű hitel

ÁLLANDÓ ÉRTÉKŰ HITEL. I41 szempontja azonban ugyanolyan erővel jelentkezik a belföldi származású árunál is. Itt is az ipari és a kereskedelmi üzem folytonossága és fennállása csak akkor lehetséges, ha az eladási árban az utánpótlás fedezete bennfoglaltatik. A ki egy waggon szenet elad, csak akkor járt el gazdaságosan, ha olyan vételárat ért el, a melyen ismét vehet egy waggon szenet és ezenfelül marad neki annyi feleslege, a melyben az üzemi költség és a polgári haszon fedezetét is megtalálja. Mint az ipar és a kereskedelem jogviszonyaiban, a magánjogi kategóriák nyelvén kifejezve: az adásvételi és a szállítási jogügylet terén, a gazdasági élet egyéb viszonylataiban: a tőkepiaczon, a munkabérre nézve (kölcsön, munkaszerződés) is mind sürgetőbben lép fel az állandó értékben való számítás postulatuma. A hitelgazdálkodás mai fejlettségi fokán előbb-utóbb meg kellett érlelődnie annak a felismerésnek is, hogy a kereskedelmi mérleg is csak akkor felelhet meg valóban feladatának, ha állandó értékre van alapítva. Végül pedig megszületett az arany márka, az arany korona, mint számítási egység eszméje, a mely szerint a pénzegység már nem a tovább is forgalomban maradó papírkorona, hanem valamely indexszámokra alapított számitási egység, az arany korona legyen, a melyben minden köz- és magánjogi viszonylat pénzvonatkozásai kifejezendők volnának és a melynek a papirkoronához való reláczióját valamilyen még meghatározandó módon kellene időről-időre megállapítani. Mindezekben a törekvésekben súlyos betegségében sinylő gazdasági életünk kórtüneteit és a tüneti kezelésnek kísérleteit kell felismernünk. Hogy a gazdasági életnek addig is, a mig a kóros elváltozásokat majdan csirájukban sikerül orvosolni, milyen keretek közt és milyen feltételek mellett lesz szüksége ezekre a tüneti kezelési módokra, ez a jelen órának talán legfontosabb kérdése. Két tétel az, a melyet erre válaszul röviden ki kell fejteni. Jogállam. XXII. évf. 5—6. f. 10