Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5-6. szám

I }6 AZ ADÓS KÉSEDELME ÉS A PÉNZ ÉRTÉKCSÖKKENÉSE. pénztartozásokat vontuk, a melyek még bíróilag megítélve nin­csenek s a melyeknek lejárati és fizetési ideje közt a hitelező és az adós egyaránt felismerheti pénzünk értékcsökkenésének állandóságát. Más megítélés alá esnek a bíróilag már megítélt és a végrehajtási eljárás folyamára tartozó pénzkövetelések; ezeket a követeléseket nem vonhatjuk ama pénztartozások so­rába, a melyeknek a késedelem ideje alatti valorizációjáról most szólottunk. Az okot, miért nem tartjuk a valorizációnak a birói joggyakorlat részéről való elfogadása előtt már megítélt köve­teléseket a fent kifejtett álláspont szerint való elbírálás alá vo­nandóknak — külön czikkben fogjuk ismertetni. Az értékcsökkenés mértékének megállapításánál nem helye­seinők sem a zürichi kurzus arányszámait, sem a kir. Kúria IV. P. 3455/1922. sz. határozatában megnyilvánult felfogást, a mely minden indokolás nélkül egyszerűen a birói belátásra ala­pította pénzünk értékcsökkenézének meghatározását. A zürichi kurzust abból az okból nem tarthatjuk iránytadónak, mert ez a kurzus a külföldi magyar koronának és nem általában a magyar koronának a svájczi frankhoz való árviszonyát tünteti fel s így nem lehet fokmérője a magyar korona értékcsökkenésének; a mit legjobban bizonyít az a körülmény, hogy a mikor a zürichi jegyzés hónapokon át 0*20 körül állott, akkor sem szűnt meg belföldön az általános drágulás. Ellenkezőleg ebben az időszak­ban a legtöbb elsőrendű életszükségleti czikk ára tetemesen emelkedett. Viszont azonban a bíróság szabad belátása igen bizonytalan tényező abban a tekintetben, mekkorát sülyedt ko­ronánk vásárló ereje a lejárati naptól az ítélethozatalának napjáig. Ennek a körülménynek felismerésére a gazdasági helyzet vál­tozásainak, a pénzpiacz sokféle jelenségeinek teljes ismerete, vagy élettapasztalat és az adott viszonyoknak mélységes meg­értése szükséges, a mely tényező még sincs adva minden bíró­nál. Épen azért ugy véljük, hogy az értékcsökkenés mértéké­nek megállapításánál a bíró a Pp. 271. §-ában megengedett legjobb belátásának megalapozása végett vegye igénybe e §

Next

/
Oldalképek
Tartalom