Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5-6. szám

I }6 AZ ADÓS KÉSEDELME ÉS A PÉNZ ÉRTÉKCSÖKKENÉSE. pénztartozásokat vontuk, a melyek még bíróilag megítélve nincsenek s a melyeknek lejárati és fizetési ideje közt a hitelező és az adós egyaránt felismerheti pénzünk értékcsökkenésének állandóságát. Más megítélés alá esnek a bíróilag már megítélt és a végrehajtási eljárás folyamára tartozó pénzkövetelések; ezeket a követeléseket nem vonhatjuk ama pénztartozások sorába, a melyeknek a késedelem ideje alatti valorizációjáról most szólottunk. Az okot, miért nem tartjuk a valorizációnak a birói joggyakorlat részéről való elfogadása előtt már megítélt követeléseket a fent kifejtett álláspont szerint való elbírálás alá vonandóknak — külön czikkben fogjuk ismertetni. Az értékcsökkenés mértékének megállapításánál nem helyeseinők sem a zürichi kurzus arányszámait, sem a kir. Kúria IV. P. 3455/1922. sz. határozatában megnyilvánult felfogást, a mely minden indokolás nélkül egyszerűen a birói belátásra alapította pénzünk értékcsökkenézének meghatározását. A zürichi kurzust abból az okból nem tarthatjuk iránytadónak, mert ez a kurzus a külföldi magyar koronának és nem általában a magyar koronának a svájczi frankhoz való árviszonyát tünteti fel s így nem lehet fokmérője a magyar korona értékcsökkenésének; a mit legjobban bizonyít az a körülmény, hogy a mikor a zürichi jegyzés hónapokon át 0*20 körül állott, akkor sem szűnt meg belföldön az általános drágulás. Ellenkezőleg ebben az időszakban a legtöbb elsőrendű életszükségleti czikk ára tetemesen emelkedett. Viszont azonban a bíróság szabad belátása igen bizonytalan tényező abban a tekintetben, mekkorát sülyedt koronánk vásárló ereje a lejárati naptól az ítélethozatalának napjáig. Ennek a körülménynek felismerésére a gazdasági helyzet változásainak, a pénzpiacz sokféle jelenségeinek teljes ismerete, vagy élettapasztalat és az adott viszonyoknak mélységes megértése szükséges, a mely tényező még sincs adva minden bírónál. Épen azért ugy véljük, hogy az értékcsökkenés mértékének megállapításánál a bíró a Pp. 271. §-ában megengedett legjobb belátásának megalapozása végett vegye igénybe e §