Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5-6. szám

AZ ADÓS KÉSEDELME ÉS A PÉNZ ÉRTÉKCSÖKKENÉSE. I33 érveléssel szemben kettős ellenérvünk van. A kevésbé súlyosabb az, hogy miért tétessék függővé a nyilvánvalóan megváltozott gazdasági viszonyok ellenére a valorizáció a hitelezőnek bizonyítási lehetőségétől s miért terheltessenek meg a bíróságok hosszadalmas bizonyításokkal, a melyek esetleg mégis eredménytelenek maradnak a hitelezőre nézve, a ki épen azért nem lesz képes bizonyítani, hogy ilyen vagy olyan módon helyezhette volna el gyümölcsözően pénzét, mert pénz hiányában alkalmat sem tud szerezni még bizonyítás okából sem, nem létező pénzének gyümölcsöző elhelyezésére. A másik, a súlyosabb ellenérv az, hogy ugy az igazságosság, mint a méltányosság megköveteli a hitelező és az adós jogos érdekeinek pártatlan kiegyenlítését; a minek folyományául pénzünk állandó leromlásának állapotában egyrészt a hitelezőt abba a gazdasági helyzetbe kell juttatni, a melybe jutott volna az adós pontos teljesítése esetében, másrészt a jogszolgáltatásnak nem szabad a késedelmes adóst a pénz leromlásával járó gazdasági előnyök kihasználásában önkéntelenül is segiteni. Ellenkezőleg a jogszolgáltatásnak meg kell találni a módot arra, hogy a hitelező ne károsodjék és hogy a késedelmes adós ne használhassa ki a maga javára a pénz leromlásának esélyeit azzal, hogy a peres eljárásban biztosított alaki jogok gyakorlásával minél későbbre odázza a teljesítés határidejét. Ebben a kérdésben a kir. Kúria már irányt mutatott; 1923 febr. 15-én P.JV. 2016/1922. sz. ítéletében kimondotta: az adós vétkes fizetési késedelmével a pénz időközi elértéktelenedéséből folyó károsodást a hitelezőre át nem háríthatja. Ugyanígy határozott 1923 márcz. 8-án P. IV. 3 147/1922. sz. ítéletében is. Igaz ugyan, hogy mindkét esetben az adós osztrák koronával tartozott és annak a pénznek a magyar koronával szemben bekövetkezett nagy elértéktelenedése volt az, a mi a hitelező hátrányos helyzetét nagyon is szembeszökően kidomborította; igaz az is, hogy a kir. Kúria a hitelezőnek nem több osztrák koronát ítélt meg, hanem magyar koronát s igy fel-