Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 3-4. szám - A pénz értékcsökkenése és a joggyakorlat

SZEMLE. arra nézve, hogy a vevő valóságos cseh koronában tartozik a fizetést teljesíteni, kimondta, hogy a vevő cseh korona tartozását a lejárat napján jegyzett árfolyam szerint magyar koronában tartozik megfizetni. Azt is kimondta a kir. Kúria, hogy a cseh koronában tett árajánlat és ugyanezen koronában történt számlázás, valamint a vevő előtt ismeretes az a körülmény, hogy az eladó cseh koronáért vásárolt árut adott el vevőjének, nem alkalmas arra a jogkövetkeztetésre, hogy a vevő magát valóságos cseh koronában fizetésre kötelezte, mivel ilyen kötelezettség a keresk. törv. 326. §. 2. bekezdésénél fogva csak határozott kikötés esetében keletkezik. — Fizetési késedelem valorizációs ok. A valorizálásra hajló birói gyakorlatnak mult számunkban ismertetésekor óva emeltük ki, hogy ez a joggyakorlat arra vezethet, hogy az adós egyszerű fizetési késedelme is arra fog szolgálni, hogy a pénztartozás ne a kikötött névértékben, hanem a pénz időközi vásárló erejének csökkenéséhez képest nagyobb összegben Ítéltessék meg, — a mi pedig nagy gazdasági bizonytalanságot fog teremteni. A joggyakorlat nagyon is hamar eljutott ide. A m. kir. Kúria 1923 márcz. 8-án P. IV. 3147/1922. sz. a. az adós két éves és indokolatlan késedelme folytán az osztrák koronában kikötött pénztartozást ugy varolizálta, hogy a tartozás keletkezésének idején az osztrák és magyar korona közt fennállott árfolyam szerint a 24,000 osztrák korona helyett 22,800 magyar koronát ítélt meg. Az adós késedelmével szemben áll azonban a hitelező mulasztása is; miért nem sürgette adósánál követelését és miért nem peresitette korábban. Egyébiránt jövő számunkban a valorizálás kérdésével tüzetesen fogunk foglalkozni. — Beküldött könyvek: Mesfány Artúr: A tisztességtelen versenyről szóló törvény magyarázata. Budapest, 1923. Athenaeum. — Konc\ János: A községi közigazgatás reformálása. Budapest, 1923. A Községi és Körjegyzők Országos Egyesületének kiadása.