Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 3-4. szám - A pénz értékcsökkenése és a joggyakorlat

I I 2 IRODALOM. szerző által ajánlott törvényhozási eszme czéljainak. Ezt vitassák meg azok, a kik magát az eszmét helyeslik. Eltérő álláspontunk mellett is ki kell emelnünk a munka gondolkodásra késztető tartalmát, a szerző roppant irodalmi tájékozottságát, a bonyodalmas tárgy világos, áttekinthető kezelését és a törvénykészitőre nézve nagy használhatóságát. Dr. Tarnál János. Az uj nemzetközi jog. Irta: Irk Albert. Budapest, 1923. Pfeiffer Ferdinánd kiadása. Önkéntelenül mered élőnkbe a kérdés: lehet-e beszélni uj nemzetközi jogról, a mikor a még sötét emlékeivel élő világháború pusztitásai közben a régi nemzetközi jog épületét is összeomolni láttuk! Dr. Irk Albert munkájával egy bátor és erős hang szólal meg és adja meg a feleletet. Irk szerint ránk nézve bármennyire is végzetszerűen szomorúak a párisi békeszerződések s igy ezen szubjektiv szempont bárhogyan is megnehezíti a bennök foglalt jogelvek objektív értékelését, az elfogulatlan kritikának mégis meg kell állapítania, hogy azok a nemzetközi jogot csak részben fejlesztik tovább, részben azonban teljesen uj nemzetközi jogelveknek adnak életet. (Előszó 4. 1.) Szerző munkájának czélja: ennek a megállapításnak az igazolása. Irk szerint az államközi szervezet, a nemzetközi organizáczió az, a mi átvezet a nemzetközi jogrendnélküliségből, az államközi anarchiából a nemzetközi jogrendbe. A Nemzetek Szövetsége csak az első tökéletlen alkotás ennek a czélnak a megvalósítása felé. Irk kíméletlenül szétszedi e hibrid alkotást, kimutatván leplezett tendencziáit és ezzel bebizonyítván félszegségeit és gyengeségeit. És annál inkább a meggyőzés erejével hat M-nek a munkája, mert ennek daczára az államközi organizáczió lehetőségében bizik és hirdeti azt a hitet, mely a jelenlegi anarchisztikus államközi helyzetből kisegítheti az önző imperialisztikus czélkitüzésü államokat egy az ember lényéhez méltó államközi jogrend birodalmába. Irk nem tartja a jelenlegi szervezetet véglegesnek, csak átmenetinek, mely után következni fog egy jobb, tökéletesebb. Az államközi organizáczió elméleti, de részben már tételes nemzetközi jogi látszögéből igen érdekesen alakulnak azután a nemzetközi jog fontos alapkérdései. így elsősorban: az állami