Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 3-4. szám - A pénz értékcsökkenése és a joggyakorlat

] 02 BÍRÓI GYAKORLAT. felfogásunk visszásságokat és méltánytalanságokat szülhet. Éppen ezek elkerülése és enyhítése végett helyeseljük a közvetítő állás­pontot addig, a mig ez a bűncselekmény egységességének alap­elvével csak félig-meddig is összeegyeztethető. S a deliktum egységességét megsértve különösen akkor látjuk, ha a tettes szándékos emberölést involváló cselekménye mellett a részeseknél előre megfontolt szándékot és ennek folyo­mányaképpen teljesen eltérő minősítést: gyilkosságot állapíta­nánk meg. A bűncselekményt jogi oldaláról nézve természetszerűen elsősorban és főképpen a tettes által kell megvalósitottnak és kifejezésre jutottnak látnunk. Ezért is tulajdonítunk minősítés szempontjából a felvetett kérdés eldöntésénél a tettesnél fenn­forgó személyes körülményeknek döntő jelentőséget és csak az ennek folyományaképpen felmerülhető visszásságok és méltány­talanságok kiküszöbölése végett törjük át a bűncselekmény egy­ségességét hangoztató alapelvet. Ez magyarázza felfogásunk látszólagos következetlenségét, t. i. hogy mig, ha a tettes részéről a szándék előre megfontolt, a részesnél ellenben hiányzik a praemeditatio ismérve, a részes cselekményét csak szándékos emberölésnek minősíteni ajánlot­tuk ; ebben az esetben a bűncselekmény egységessége méltá­nyossági okokból szenved sérelmet. A konkrét esetben kiszabandó büntetés mértékét, a leg­súlyosabb büntetési eszközöknek és mértéknek a gyakorlatban a legritkább esetekben való alkalmazása következtében, alig érintené az általam propagált megoldási mód, a melyet az iro­dalomban egyébként Frank Reinhard müncheni egyetemi tanár I^Das Strafgesetzbuch für das Deutsche Reich, erláutert, i i —14. kiadás, Tübingen, 1915, 372. old.) is képvisel. Dr. Hacker Ervin. A péru értékcsökkenése és a joggyakorlat. Az előző füzetben ismertettük a kir. Kúriának azt a jog­gyakorlatát, a mely szerint az adós bizonyos esetekben viselni tartozik a pénz vásárló erejének csökkenéséből a hitelezőre háruló kárt; azóta legfelsőbb bíróságunk joggyakorlatában a pénz vásárló erejének csökkenése mint jogi tény egy más alak­zatban jelent meg és befolyásolta az utólagos gazdasági lehe­tetlenülés jogszabályának alkalmazhatóságát. A tényállás mind a három perben azonos; a vevő az ügyletkötéskor lefizette a vétel­árat, az eladó nem szállított, a vevő teljesítés iránt perel. A per

Next

/
Oldalképek
Tartalom