Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1-2. szám - Államformák

8 Dí TIHANYI LAJOS I ÁLLAMFORMÁNK. papirtörvénnyel köztársaságot lehet teremteni, de az alkotmányos monarchiának csupán a történelmi fejlődés adhat igazi erőt. A hazánkat a tatárjárás számára megnyitó sajómezei ütközet után már egy-két évvel a mongol birodalom belső zavarai Batu khánt Magyarország kiürítésére kényszeritették. Es IV. Béla királyunk csodálatos energiája, az Árpád-királyok benne teljes fénnyel felragyogó genieje nemzetünket gyors feltámadásra segítette. Mohács után nem volt örökös királyunk s a pártoskodás, a trónviszály még az országnak a török hódoltságon kivül maradt részeit is darabokra tépte. A török járom másfél százada alatt s az Erdéllyel való unió helyreállításáig a magyarság egységét csak a jogeszme ereje tartotta életben: alkotmányunk ősi emlékei, régi törvényeink, melyeket a nemzet tiszteletben tartott, hagyományaink, melyekhez az önfentartás ösztönének erejével ragaszkodott. S a magyar nemzetgyűlés még az 1921. évi XLVII. t.-cz.-ében is kimondja: «A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fentartja ...» Szakítani alkotmányunknak a magyar nép nemzeti és állami egységét ezeréves erővel hirdető történelmi jellegével,* megfosztani állami létünknek intézményeiben megnyilvánuló alapelveit az ezeréves fejlődés-adta erőtől és épen ma, mikor nem a sivár jelen, csupán a történelmi mult lehet a magyar jövő biztos alapja, több lett volna a bűnnél . . . plus qu'un crime . . . une faute . . . A magyar nép életerejével, erkölcsi értékével s a földrajzi helyzettel együtt a szent koronának eszméje is őrt áll, hogy egy ezredévvel Árpád honfoglalása után ne válhassék a Duna—Tisza köze ismét ... a sirrá, hol nemzet sülyed el. .. * A magyar alkotmány történelmi jellegének nemzetfentartó jelentőségéről 1. Dr. Tihanyi Lajos. Történelmi alkotmányunk és a\ uj Magyarország. Budapesti Szemle. 1919. aug.—szept. füzet. Továbbá u. a. Magyar alkotmány- és jogtörténet. Jogállam. 1921. jun. füzet.