Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3-4. szám - A pénzügyi jog 1921-ben

132 PÉNZÜGYI JOG. meny megengedi, hogy röviden foglaljam össze e törvényalkotásról kialakult véleményemet. A vagyonváltsági törvények nem felelnek meg s félek, hogy a törvényalkotás kiegészitése után sem fognak megfelelni a hozzá fűzött pénzügyi politikai reményeknek. Ma már tudjuk, hogy a folyó évi költségvetési év 7 milliárd dsficzitje ujabb 10 millióval fog szaporodni, ha nem többel. Az 1921. évi XLV1. t.-czikk 2. §-a pedig felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a vagyonváltság hozadékát a költségvetési hiány fedezésére is igénybevehesse. Ezzel a vagyonváltság valutajavitó hatása füstbe ment. Költségvetési jelentősége is csökkent az által, hogy a gazdasági érdekeltségek lefaragták. Maga Hegedűs Lóránt megállapította búcsúbeszédében, hogy a kicsikart engedmények eredeti tervét egyharmadára redukálták. Adójogi szempontból ezeknek a törvényeknek kardinális hibája, hogy a terheket aránytalanul osztja el nemcsak a gazdasági osztályok között, de az egyes gazdasági osztályok tagjai között is. Az ingó vagyon jobban meg van terhelve, mint az ingatlan, s a földbirtok, ha ezer holdat meg nem halad, aránytalanul kevesebb terhet visel. Egyes tőkeelhelyezés czéljára keresett értékpapírok kihagyattak a vagyonváltság alul. Egyik objektumnál a hozadéki, másiknál a forgalmi érték érvényesül. Egyik esetben figyelembe jön, legalább részben, a teher is, másik esetben figyelmen kivül marad. — A forduló napok eltérően vannak megállapítva, mely körülmény könnyen vezethet kétszeres adóztatásra. Különösen aránytalan és igazságtalan a hadikölcsönkötvények 20%-os váltsága, s éles ellentétben is áll a jegyzések alkalmával tett kormányigéretekkel, magának Hegedűsnek programmbeszédében tett nyilatkozatával is, melyben a hadiárváknak, köztisztviselőknek, rokkantaknak, szegényeknek a hadikötvények helyett $7°"os járadékot igért. Nem állják ki a vagyonváltsági törvények a törvényszerkesztési technika kritikáját sem. Már a numerizálásban is hiba van. A betétek, belföldi részvények és külföldi valuták vagyonváltságáról szóló 1921. évi XV. t.-czikk ugy lett megalkotva, mint «avagyonváltságról szóló az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az áruraktárak, az ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltságáról szóló 1921. évi XCV. t.-czikk pedig mint a «vagyonváltságról szóló II. törvény», az államadósságokról és az azokat terhelő vagyonváltságról szóló 192 1. évi XXVI. t.-czikk pedig egyáltalában nincs megnumerizálva. Ez a lapsus azt a hiedelmet kelti, hogy Hegedűsnek két vagyonváltsági törvénye van, holott tényleg három vagyonváltsági törvényt alkotott. Semmi sem bizonyitja annyira