Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3-4. szám - Concha Győző

JOGÁSZOK ÉS ÁLLAMFÉRFIAK. 99 JOGÁSZOK ÉS ÁLLAMFÉRFIAK. Concha Győző. (Ötven éves tanári működése alkalmából.) Nem jubiláris ünneplésről van itt szó. Nem is merném e szót: «jubileum» Concha Győzővel kapcsolatban kiejteni. Mert bizonyára atyai feddő hangon intene meg, ilyformán : «Remélem, nem akarsz ünnepelni? Én gyűlölöm, tudod, az ünneplést. E részben is az én ideálommal, Deák Ferenczczel tartok. • De talán nem veszi rossz néven az ősz mester, ha most, a midőn századik egyetemi szemeszterébe kezd, hálás tanítványai és tisztelői önkénytelenül is egy pillantást vetnek az ő ötven éves eddigi tudósi és tanári működésére. A tudományos politika Platón és Aristoteles ideje óta nem mutat oly fokozatos fejlődést, mint az államtudomány egyéb ágai. Aristoteles Politikája sok tekintetben mindmáig utolérhetetlen magasságban ragyog, a politikai tudomány történetében pedig azóta visszaesést látunk, a minek egyik főoka az, hogy az újkori természetjogi irány a politikát kirekesztve az állambölcselet köréből, a gyakorlati állami élet eszélyességi, czélszerüségi szabályairól szóló tannak tekintette. Bizonyos állami czélok legtökéletesebb megvalósítására szolgáló politikai művészet elméletének. A német irodalom hatása alatt ez a felfogás uralkodott nálunk is a politikai tudomány mivoltáról. Ez a felfogás nyilatkozik meg Concha közvetlen elődjének, az egyébként rendkívül olvasottságú Kautz Gyulának: A politikai tudomány kézikönyve cz. művében. A ki összehasonlítja e könyvet Concha Győző életének főművével, a ő Politikájával: megállapithatja Concha mér(öldjelző nagyságát a magyar politikai tudomány történetében. Uj utat tör, vagyis inkább visszatér az egyedül helyes mintához és kiindulóponthoz, Aristoteles Politikájához. Miként a nagy görögnél, ugy Concha szerint is a tudományos politika nem pusztán eszélyességi vagy czélszerüségi tan. nem is merőben a politikai művészetnek gyakorlati czélokat szolgáló elmélete, hanem «a nemzetenkint élő emberek együttléti és fejlődési törvényeinek tudománya*. Tudomány, mely az igazság megismerésére törekszik és nem gyakorlati czélokat tüz maga elé. Az a tudomány, mely az állam minden lényeges oldalával foglalkozik, az államot a maga .teljes egé-