Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3-4. szám - Pénzértékváltozás a jogban

96 Dí GÜNDISCH GUIDO delmi ügyletek legtöbbjénél ily különleges>.rendelkezésekkel czélt érni nem lehet. Sokkal inkább ajánlható a feléntuli sérelem elvének magánjogunkban és kereskedelmi jogunkban való megfelelő bevezetése. Az osztrák P.T. K. 934. §-a igy szól: « Ha a kétoldalú ügyleteknél egyik fél annak, amit a másiknak adott, közönséges érték szerint, még csak felét sem kapta meg; a törvény a sértett lelnek azon jogot adja, hogy megszüntetést és az előbbi állapotbani visszahelyezést követelhessen. De a másik félnek hatalmában áll, az ügyletet azáltal fentartani, hogy kész a hiányt a közönséges értékig kipótolni. Az értékbeni aránytalanság az ügykötés időpontja szerint határoztatik meg.» A lassio enormis nem teljesen idegen jogunkban. Franknak 1829-ben megjelent munkája szerint a bírónak kötelessége az eladó vagy vevő utólagos károsodása esetén igazlelkü becsüsök által az egyenlőséget helyreállítani, vagy az alkut felbontani. Sőt Kövy Sándor szerint a Hármas Könyv I. r. 62. czim 76. §-a alapján minden sérelmes kötés ellen jókor visszavonással lehet élni, nehogy azt hallgatás és valóságos használattal megerősítsük. Régi jogunkban tehát aránytalanság czimén a már foganatba** ment kötéseket is meg lehetett bizonyos időben támadni. A háború előtti forgalmi viszonyok mellett nem látszott indokoltnak ezen megtámadási ok fentartása. Ma azonban forgalmi viszonyaink visszaestek a legrégibb középkorba, ugy hogy a feléntuli sérelem jogintézményére feltétlenül újból szükségünk van. Azt lehetne kimondani a feléntuli sérelem elvének analógiája alapján, hogy kétoldalú ügyleteknél, ha teljesítésnél az egyik szolgáltatás a másik szolgáltatásnak a közönséges érték (becsérték, a piaczi, vagy tőzsdei ár, vásárló erő) szerint még csak felét sem teszi, akkor a törvény a sértett léinek azon jogot adja, hogy megszüntetést és az előbbeni állapotbani visszahelyezést követelhessen; amely jogtól csak akkor esik el, ha a másik fél kész a a hiányt a közönséges értékig kipótolni. Az osztrák P.T. K. 934. §-ának analógiájánál kézenfekvőbb az osztrák polgári törvénykönyv 1048. §-ának alkalmazása. Ezen paragrafus a cserénél és az adásvételnél előirja azt, hogyha idő