Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - Nemzeti királyság

Dt EGYED ISTVÁN által és a saját akaratából ruházta az önként megválasztott királyra, tehát a király minden hatalma a nemzettől ered. Ez az eredet adja meg a magyar királyság nemzeti jellegének főtényezőjét, azonban vele még teljesen nincsen kimerítve. Az Ausztriával való viszony megszakadása a nemzeti jelleg tartalmi kidomboritása számára uj lehetőségeket nyitott, módot adott arra, hogy a magyar király oly szoros kapcsolatba jusson nemzetével, a melyben lénye egészen felolvad és igy a királyi intézmény minden vonatkozásában és kizárólag magyar nemzeti jellegűvé alakul át. A nemzeti jelleg tartalmi megerősödésére a király nemzeti érzületén kivül a következő jogi biztosítékok szolgálhatnának: 1. hogy a király és a királyi család tagjai a nemzet hozzájárulása nélkül a magyar szent korona országain kivül semmiféle idegen állam uralkodói állását el ne fogadhassák; 2. hogy a király és a királyi család tagjai idegen uralkodóház házi hatalmának ne lehessenek alávetve; . ' 3. hogy a király és a trónörökös csak az országgyűlés, a királyi család többi tagja pedig csak a minisztérium hozzáárulásával köthessen házasságot; 4. hogy a király és a királyi család tagjai ugy a nemzethez való viszonyukra nézve, mint egyéb jogviszonyaik tekintetében csak a magyar törvények uralma alatt állhassanak; 5. hogy a koronázás megtörténte, a hitlevél kiadása és az eskü letété előtt a királyi hatalomban foglalt jogok ne legyenek gyakorolhatók; 6. hogy a koronázást a törvényes időben elmulasztó király a királyi hatalomról lemondottnak legyen tekintendő; 7. hogy a király és udvara állandóan az ország fővárosában tartsa székét; 8. hogy a király és trónörökös az ország területét, háború esetét nem számítva, hosszabb időre az országgyűlés hozzájárulása nélkül ne hagyhassa el; 9. hogy a királyi udvartartásnak a nemzet által fedezett