Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - Igazságosság és törvénytisztelet

46 IGAZSÁGOSSÁG ÉS TÖRVÉNYTISZTELET. gondolat elhibázott kísérletét, de a gondolathoz hűeknek kell maradnunk és ebben a becsületes hűségben mindent el kell követnünk, hogy a megértést biztosító, az igazságtalanságokat kiküszöbölő, valóban univerzális intézmény valósitsa meg ezt a nagy gondolatot. Ha minden állam tagja lesz a népszövetség­nek, és ha nem külön hatalmi politikai, de az egyetemes érde­kek jogszerű és méltányos szolgálatában áll: csak akkor old­hatja meg azokat a feladatokat, melyeknek megoldásától függ. — szerény nézetem szerint — élni fog-e az európai szellemi és gazdasági kultúra vagy össze fog-e omolni. Különösen mindent el kell követnünk, hogy a nemzetközi bíróság oly szervezettel és hatáskörrel bírjon, hogy teljesen függetlenül minden politikai befolyásolástól, a jog uralmának minden biztositékával legyen fel­ruházva. Az ily módon felépült szervezet ki fogja vivni a bizal­mat és e bizalom alapján a legmagasabb erkölcsi erő tekintélyét. Ilyen, a mainál egészen más alapokon felépített népszö­vetségi intézményben és a teljesen pártatlan ítélkezést biztosító nemzetközi bírósági szervezetben van különösen nekünk, kis nemzeteknek minden hitünk, minden reményünk. Ily szervezet mellett majd felismerik, hogy az olyan ítéletnek, mely Magyar­ország ezredéves létét az igazságba ütközőnek jelentette ki és ennek alapján országunkat kegyetlenül megcsonkította, semmi köze ahoz az isteni örök igazsághoz, mely az emberek és nem­zetek fölött őrködik. Mi az erkölcsi erők hatalmában és azok diadalában hiszünk. Abba a csüggedést nem ismerő cselekvő hitbe vetjük törhetlen reményünk horgonyát, hogy összefogva, félretéve minden gyűlölködést, önmagunk belső lelki megújho­dásával, a kitartó becsületes munka erényével kivívjuk a népek szövetségének azt a megitélését, mely a tévedések és megté­vesztések kiküszöbölésével a magyar kérdést a valódi igazság­szolgáltatás oltárára emeli és ennek az oltárnak a fénye fogja szétoszlatni azt a sürü ködpárát, azt a sötét homályt, mely a tiszta látást elborítva a magyar nemzetet a lét vagy nem lét katasztrófájának örvénye elé sodorta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom