Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 10. szám - A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata, I. kötet [könyvismertetés]

IRODALOM. hogy «la matiére des sociétés est une de celles ou la pénétration du droit civil et du droit commercial est le plus intimé», a joganyag többi részeire nézve megszoritólag értelmezi ez a könyv és a jogászi szempontokat háttérbe helyezi a gazdasági alépítménnyel szemben. Ennek a rendszernek kétségkívül megvannak a maga előnyei, különösen nálunk, a hol a fiatal jogász az üzleti élet csaknem minden ismerete nélkül hagyja el az egyetem padjait, de megvannak a veszedelmei is, mert a kereskedelem jogát könnyen eltávolítja a maga őseredeti humusától, az általános magánjogtól, a mellyel való kapcsolatra sehol sincs nagyobb szükség gyakorlati szempontból sem, mint a mi jogi és gazdasági viszonyaink közepette. Tartalmilag határozottan magas szinvonalat és önálló tudományos egyéniséget árul el a mü. A szerző tudása nem áll meg a német kommentároknál, hanem behatol különösen a franczia kereskedelmi jog rejtett kincstárába is. Kevesebb figyelemre méltatja az angol-amerikai jogban. Müve modernségét hathatósan igyekszik megóvni azzal, hogy az aktuális törvényelőkészítő munkálatokra állandó figyelemmel van. A részletesség, a mellyel pl. a tisztességtelen versenyről szóló törvénytervezetet ismerteti, mert a kezdő kritikátlan agyában felkelti az opinio nécessitatis-t oly rendelkezésekre vonatkozólag is, a melyek helyességéhez szó fér és a melyeket a végleges törvény talán nem is fog tartalmazni. A társasági jogban fentartás nélkül dicséretet érdemel az a törekvés, hogy nálunk elsőnek kísérli meg a «Gesamthandt gondolatát a jogtanuló részére hozzáférhetővé tenni, a melyen pedig a kereskedelmi társaság önállósága és a magánjogi társaságtól való különbözősége kezdettől fogva sarkallt. A dogmatikus megalapozásnál ehelyütt, igaz, sajnálattal nélkülözöm az önálló vagyon- fogalmára való utalást, a mely nélkül az ezt az intézményt körülvevő germán ködöt el nem oszlathatni. Innen van aztán, hogy a részletes szabályok ismertetése során hiányzik azok visszavezetése erre az alapgondolatra, és így a tanuló a vizsgán megfelel ugyan a kérdésre, de az elvi