Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 10. szám - Büntető igazságszolgáltatásunk az 1921. évben

BIRÓ1 GYAKORLAT. E szempontból csak az sajnálatos, hogy egyes kérdé­sekben a C. nem korábban adta meg az irányítást. így pl. a közhivatalnoki jelleg színlelésének kérdésében. A B. J. T. már 1920. február 15-én konstatálja, hogy e kérdésben a törvény­székek eltérő gyakorlatot folytatnak. Egész irodalmi harcz fej­lődött ki a kérdésben, hogy melyik álláspont a helves. A C. azonban csak az 1921. május 18-án látta jónak a kérdést a 7. sz. jogegységi döntvénynyel eldönteni. Akkor, a mikor az e körbe tartozó ügyek túlnyomó része befejezést nyert, s a mikor így a vitás kérdés kezd veszíteni aktualitásából. Addig a kommunista ügyekben eljáró bíróságok a legellentétesebb határozatokat hozták, — a perorvoslat kizárásával. A lefolyt évben kerültek bíróságaink abba a helyzetbe, hogy a botbüntetés alkalmazása kérdésében határozzanak. Helyes volt-e a botbüntetést behozni: e kérdés vitatása nem időszerű ma, a mikor az e kérdést tárgyazó törvény hatálya is megszűnt. Annak idején, a törvény megalkotása előtt, amennyiben és a hol alkalmam volt a kérdésben nyilatkozni: nem mulasztottam el. hogy álláspontomat kifejtsem. Ezúttal e kérdéssel foglalkozni nem kivánok. Azt azonban megállapíthatom, hogy büntetőbiró­ságaink mindvégig idegenkedtek e büntetési nem alkalmazásá­tól. Birói állásomból kifolyólag a büntető Ítéletek egész töme­gébe van alkalmam betekinteni. Azonban emlékezetem szerint csak egy ítélet ment át kezemen, a melyben a botbüntetés al­kalmazást nyert. A testi fenyíték visszaállítását tehát a birák nem akarták tudomásul venni. Birói diskrecionalis jog volt, hogy e büntetésnem alkalmaztassék-e. A birák azonban e jogukkal élve, azt rendszeresen mellőzték. Ez évben a büntetőjog kérdéseit tárgyazó több uj törvény alkottatott meg. Nevezetesen az állami és társadalmi rend védel­méről szóló 192 1. évi III. t.-cz., a büntetőjogi értékhatárok fel­emeléséről szóló 1921. évi XVIII. t.-cz. és a büntető igazságszolgál­tatás egyszerűsítéséről szóló 1921. évi XIX. t.-cz. E jogalko­tások körül azonban számottevő joggyakorlat nem keletkezett, miért is ezekről kevés szó lesz. Jelen sorok czélja a büntető joggyakorlatnak, nem pedig a büntetőjogi irodalomnak a bemutatása. Annál a szoros össze­függésnél fogva azonban, mely a büntető joggyakorlat s a bün­tetőjogi irodalom között fenn kell hogy álljon: szabadjon röviden rámutatnom az irodalomban mutatkozó egy igen sajnálatos jelen­ségre. És e jelenség az, hogy a büntetőjog irodalmában az utóbbi években, de kivált a lefolyt évben feltűnő pangás állott be. Ennek jellemzéséül csak arra utalok, hogy az 1 c>21. év­28*

Next

/
Oldalképek
Tartalom